A balatoni garda (Pelecuscultratus, Linneaus, 1758) állomány összetétele és biológiai jellemzői
Várkonyi Levente1, Bokor Zoltán1, Ferincz Árpád1, Staszny Ádám1, Molnár József1, Birkó-Sulyok Zita1, Juhász Vera1, Fodor Ferenc2, Szári Zsolt2, Urbányi Béla1, Bernáth Gergely1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék; 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1./ 2484 Agárd (Gárdony), Tópart u 5309/8 Hrsz.
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.; 8600 Siófok, Horgony u. 1.
Kivonat
Bevezetés
A garda (Pelecus cultratus) hazánk őshonos vándorló rajhala. Korábban kimagasló jelentőséggel bírt a Balatonban, mint halászzsákmány, azonban az elmúlt évtizedben fogásuk drasztikusan lecsökkent a tó területén végbemenő változások miatt (természetes táplálék csökkenése, kompetítor fajok felszaporodása, egyre növekvő horgászigények). A garda szaporodásbiológiájával kapcsolatban kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, valamint keltetőházi szaporítása a mai napig nem kidolgozott (stressz érzékeny halfaj). Kutatásunkban célul tűztük ki a tavi állomány ichtyometriai paramétereinek felmérését (sztenderd testhossz, átlagos testtömeget, ivarszerv típusa és fejlettségi állapota), valamint a tejes egyedek szövettani vizsgálata révén a spermiumtermelési időszak meghatározását.
Anyag és módszer
Havi rendszerességgel gyűjtöttünk mintát állított panelhálós módszerrel (Benthic gill net 36x1,5m/12 panels/EN 14757) 2018. áprilistól szeptemberig a Balaton északi és déli oldalán egyaránt (62 km-es partszakasz). A megfogott gardák testparamétereinek felvétele után a tejesek heréjéből szövetmintát vettünk, majd meghatároztuk a spermiogenezisben résztvevő sejtek típusát (hematoxilin és eozin festés).
Eredmények
Az összesen 129 egyednél rögzített alaktani paraméterek szerint az átlagos sztenderd testhossz 26±3 cm, az átlagos testtömeg 157±47 g volt. Közel azonos ivararányt (tejes: N=61, ikrás: N=66) figyeltünk meg, ahol a hímek átlagosan 25±2 cm nagyságúak és 146±38 g súlyúak, míg a női ivarú egyedek 26±3 cm és 168±53 g voltak. Áprilisban közel azonos számban fogtunk tejes (átlagos testhossza: 26±1 cm, átlagos testtömeg: 171±33 g) és ikrás (átlagos testhossz: 27±2 cm, átlagos testtömeg: 189±38 g) egyedeket. A májusi mintavétel során a hímek átlagos testhossza: 26±1 cm, átlagos testtömege: 135±13 g, a nőivarú halak testhossza: 27±1 cm, testtömege: 180±9 g volt. A nyári időszakban a július kivételével minden hónapban sikerült fognunk garda tejeseket, melyek rögzített átlagos testhossza június: 26±1 cm, augusztus: 21±1 cm, míg az ikrásoké június: 27±1 cm, július: 24±5 cm, augusztus: 28±1 cm. A nőstények átlagos testtömegének értéke június: 167±42 g, július: 125±72 g, augusztus: 199±19 g, amíg a hímeké június: 139±15 g, augusztus: 80±4 g volt. Szeptemberben nagyobb egyedszámban gyűjtöttünk ikrás garda egyedeket, amelyek átlagos testhossza: 25±3 cm, átlagos testtömege: 152±54 g, a fogott tejesek átlagos testhossza: 23±3 cm, míg átlagos testtömege: 116±44 g volt (Táblázat 1.).
Ivar | Egyedszám (N) | Átlagos testtömeg (g) | Átlagos testhossz (cm) | ||
Április | Tejes | 29 | 171±33 | 26±1 | |
Ikrás | 25 | 189±38 | 27±2 | ||
Május | Tejes | 17 | 135±13 | 26±1 | |
Ikrás | 3 | 180±9 | 27±1 | ||
Június | Tejes | 6 | 139±15 | 26±1 | |
Ikrás | 2 | 167±42 | 27±1 | ||
Július | Tejes | 0 | 0 | 0 | |
Ikrás | 13 | 125±72 | 24±5 | ||
Augusztus | Tejes | 6 | 80±4 | 21±1 | |
Ikrás | 8 | 199±19 | 28±1 | ||
Szeptember | Tejes | 3 | 116±44 | 23±3 | |
Ikrás | 15 | 152±54 | 25±3 |
A szövettani elemzés során az áprilisban fogott tejesek mintáiban, alacsonyabb számban spermatogóniumot (40±42 db), nagy számban spermatocitát (105±68 db) és spermatidát (53±50 db) találtunk, azonban spermium fejlődési stádiumot nem. A feltételezett ívási időszakban (május-június) az egyedek szövettani metszeteiben nagyszámú spermiumot (május: 92±97 db, június: 107±68 db) és csekélyebb mértékben spermatocita (május: 16±27 db, június: 2±3 db) és spermatida (május: 70±41 db, június: 5±8 db) állapotot számláltunk le. Júliusban kizárólag ikrás egyedeket sikerült fognunk. Az augusztusi mintákban kisszámú spermium (7±12 db) és nagy mennyiségű spermatogónium (194±50 db) fejlődési stádiumú sejtet találtunk, mely az ívási időszak végét jelzi. A szeptemberben fogott egyedek szövettani metszeteinek vizsgálata során a szaporodásbiológiailag „nyugalmi” állapotot jelző spermatogónium (226±37 db), valamint csekély számú spermatocita (4±7 db) állapot volt megtalálható. A kapott eredmények azt jelzik, hogy az egyedek megkezdték felkészülésüket a következő ívási időszakra (Táblázat 2.).
Spermatogónium (db) |
Spermatocita (db) | Spermatida (db) | Spermium (db) | |
Április | 40±42 | 105±68 | 53±50 | 0 |
Május | 73±15 | 16±27 | 70±41 | 92±97 |
Június | 126±67 | 2±3 | 5±8 | 107±68 |
Augusztus | 194±50 | 0 | 0 | 7±12 |
Szeptember | 226±37 | 4±7 | 0 | 0 |
Összefoglalás
A kapott eredményeken korreláció analízist végeztünk, mely során nem találtunk összefüggést a sztenderd testhossz és az ivar között. Szoros összefüggést találtunk azonban az egyedek ivara és testtömege között. Kísérleteink eredményei alapján elmondhatjuk, hogy ivari dimorfizmus figyelhető meg a testtömeg tekintetében a balatoni garda állományában. A szövettani vizsgálatok alapján elmondható, hogy garda spermációja már májusban megkezdődik, és az aktív ivarsejt termelés egészen a nyár végéig elhúzódhat (spermium termelés augusztusban). Eredményeink további igazolásához azonban újabb mintavételekre van szükség az említett hónapokban (május-augusztus).
Kulcsszavak: Balaton, garda, szaporodási szezon, spermiogenezis vizsgálata
Köszönetnyilvánítás
Kutatásaink a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 a „A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel” című, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a támogatásával valósultak meg. A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.