A balatoni garda (Pelecuscultratus, Linneaus, 1758) állomány összetétele és biológiai jellemzői

Várkonyi Levente¹, Bokor Zoltán¹, Ferincz Árpád¹, Staszny Ádám¹, Molnár József¹, Birkó-Sulyok Zita¹, Juhász Vera¹, Fodor Ferenc², Szári Zsolt², Urbányi Béla¹, Bernáth Gergely¹

¹Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék; 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1./ 2484 Agárd (Gárdony), Tópart u 5309/8 Hrsz.
²Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.; 8600 Siófok, Horgony u. 1.

Kivonat

Bevezetés

A garda (Pelecus cultratus) hazánk őshonos vándorló rajhala. Korábban kimagasló jelentőséggel bírt a Balatonban, mint halászzsákmány, azonban az elmúlt évtizedben fogásuk drasztikusan lecsökkent a tó területén végbemenő változások miatt (természetes táplálék csökkenése, kompetítor fajok felszaporodása, egyre növekvő horgászigények). A garda szaporodásbiológiájával kapcsolatban kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, valamint keltetőházi szaporítása a mai napig nem kidolgozott (stressz érzékeny halfaj). Kutatásunkban célul tűztük ki a tavi állomány ichtyometriai paramétereinek felmérését (sztenderd testhossz, átlagos testtömeget, ivarszerv típusa és fejlettségi állapota), valamint a tejes egyedek szövettani vizsgálata révén a spermiumtermelési időszak meghatározását.

Anyag és módszer

Havi rendszerességgel gyűjtöttünk mintát állított panelhálós módszerrel (Benthic gill net 36x1,5m/12 panels/EN 14757) 2018. áprilistól szeptemberig a Balaton északi és déli oldalán egyaránt (62 km-es partszakasz). A megfogott gardák testparamétereinek felvétele után a tejesek heréjéből szövetmintát vettünk, majd meghatároztuk a spermiogenezisben résztvevő sejtek típusát (hematoxilin és eozin festés).

Eredmények

Az összesen 129 egyednél rögzített alaktani paraméterek szerint az átlagos sztenderd testhossz 26±3 cm, az átlagos testtömeg 157±47 g volt. Közel azonos ivararányt (tejes: N=61, ikrás: N=66) figyeltünk meg, ahol a hímek átlagosan 25±2 cm nagyságúak és 146±38 g súlyúak, míg a női ivarú egyedek 26±3 cm és 168±53 g voltak. Áprilisban közel azonos számban fogtunk tejes (átlagos testhossza: 26±1 cm, átlagos testtömeg: 171±33 g) és ikrás (átlagos testhossz: 27±2 cm, átlagos testtömeg: 189±38 g) egyedeket. A májusi mintavétel során a hímek átlagos testhossza: 26±1 cm, átlagos testtömege: 135±13 g, a nőivarú halak testhossza: 27±1 cm, testtömege: 180±9 g volt. A nyári időszakban a július kivételével minden hónapban sikerült fognunk garda tejeseket, melyek rögzített átlagos testhossza június: 26±1 cm, augusztus: 21±1 cm, míg az ikrásoké június: 27±1 cm, július: 24±5 cm, augusztus: 28±1 cm. A nőstények átlagos testtömegének értéke június: 167±42 g, július: 125±72 g, augusztus: 199±19 g, amíg a hímeké június: 139±15 g, augusztus: 80±4 g volt. Szeptemberben nagyobb egyedszámban gyűjtöttünk ikrás garda egyedeket, amelyek átlagos testhossza: 25±3 cm, átlagos testtömege: 152±54 g, a fogott tejesek átlagos testhossza: 23±3 cm, míg átlagos testtömege: 116±44 g volt (Táblázat 1.).

1. Táblázat: Áprilistól szeptemberig megfogott garda egyedek testparamétereiből származó eredmények.

A szövettani elemzés során az áprilisban fogott tejesek mintáiban, alacsonyabb számban spermatogóniumot (40±42 db), nagy számban spermatocitát (105±68 db) és spermatidát (53±50 db) találtunk, azonban spermium fejlődési stádiumot nem. A feltételezett ívási időszakban (május-június) az egyedek szövettani metszeteiben nagyszámú spermiumot (május: 92±97 db, június: 107±68 db) és csekélyebb mértékben spermatocita (május: 16±27 db, június: 2±3 db) és spermatida (május: 70±41 db, június: 5±8 db) állapotot számláltunk le. Júliusban kizárólag ikrás egyedeket sikerült fognunk. Az augusztusi mintákban kisszámú spermium (7±12 db) és nagy mennyiségű spermatogónium (194±50 db) fejlődési stádiumú sejtet találtunk, mely az ívási időszak végét jelzi. A szeptemberben fogott egyedek szövettani metszeteinek vizsgálata során a szaporodásbiológiailag „nyugalmi” állapotot jelző spermatogónium (226±37 db), valamint csekély számú spermatocita (4±7 db) állapot volt megtalálható. A kapott eredmények azt jelzik, hogy az egyedek megkezdték felkészülésüket a következő ívási időszakra (Táblázat 2.).

2. Táblázat: Áprilistól szeptemberig vizsgált hím egyedek szövettani vizsgálatából származó eredmények.

Összefoglalás

A kapott eredményeken korreláció analízist végeztünk, mely során nem találtunk összefüggést a sztenderd testhossz és az ivar között. Szoros összefüggést találtunk azonban az egyedek ivara és testtömege között. Kísérleteink eredményei alapján elmondhatjuk, hogy ivari dimorfizmus figyelhető meg a testtömeg tekintetében a balatoni garda állományában. A szövettani vizsgálatok alapján elmondható, hogy garda spermációja már májusban megkezdődik, és az aktív ivarsejt termelés egészen a nyár végéig elhúzódhat (spermium termelés augusztusban). Eredményeink további igazolásához azonban újabb mintavételekre van szükség az említett hónapokban (május-augusztus).

Kulcsszavak: Balaton, garda, szaporodási szezon, spermiogenezis vizsgálata

Köszönetnyilvánítás

Kutatásaink a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 a „A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel” című, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a támogatásával valósultak meg. A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az előadás anyaga PDF formátumban