
Történet
A Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás - később Országos Magyar Királyi Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézet - 1906. február 3-án alakult meg, ezzel megteremtve a Magyarországon folyó halászati kutatások intézményi keretét.
1949-ben az Országos Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézet az Állattenyésztési Kutató Intézet (ÁTKI) részévé vált, majd az újabb átszervezések nyomán 1952-től 1958-ig, megszűnése évéig, Haltenyésztési Kutatóintézet (HAKI) néven működött Budapesten.
Eközben a Szarvason működő haltenyésztési kísérleti bázis tulajdon jogilag elvált a szarvasi Öntözési Kutató Intézettől és 1957-től HAKI Kísérleti Halastavak néven önálló elszámolású szervként működött a budapesti Haltenyésztési Kutatóintézet szakmai és pénzügyi felügyelete alatt.
Az 1974-ben induló FAO-fejlesztési program keretében további személyi és technikai fejlesztésre került sor, s ennek révén 1974. végén megjelenő rendelettel az intézmény kutatóintézeti rangot kapott, s 1975. január 1-tol Haltenyésztési Kutató Intézet néven működik. Az Intézet 1983-tól már interregionális akvakultúra központ, nemzetközi tanfolyamokat szervez és külföldi PhD. hallgatókat képez. A FAO-projekt irányítója John E. Halver, a Washingtoni Állami Egyetem professzora volt.
A rendszerváltás után megjelenő gazdasági nehézségeket az Intézet a kísérleti üzemek leválasztásával és bérbeadásával, új kutatási stratégia kialakításával, kutatási, fejlesztési pályázatokkal, valamint a szaktanácsadási tevékenység bővítésével ellensúlyozta.
2000-ben ismételt átszervezésekre került sor, így a szarvasi Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutató Intézet egyesült, és Halászati és Öntözési Kutatóintézet néven folytatta tevékenységét.
Az Intézet szaktanácsadási tevékenysége hazai termelő egységeken, kutatási és fejlesztési intézményeken túl külföldiekre is kiterjed. A West-East-South (WES) Program keretében a Mekong-deltában végrehajtott akvakultúra fejlesztési programban (1994-1999) a Cantho-i Egyetem tanszékein vietnami halászati szakemberek és kutatók képzésére, kutató laboratóriumok kialakítására, valamint kutatási- és szaktanácsadási programok indítására került sor. Az Intézet együttműködése bővült az ázsiai régió más országainak (Thaiföld, Laosz, stb.) halászati kutató intézeteivel és szervezeteivel (Mekong Commission, ICLARM, NACA, stb.) is.
2014. január 1-én a Halászati és Öntözési Kutatóintézet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ részévé vált, NAIK Halászati Kutatóintézet és NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály néven. Az 1906-os alapítás óta végbement szervezeti átalakítások ellenére az Intézet feladata változatlanul a magyar halászat és haltenyésztés fejlesztéséhez szükséges új ismeretek biztosítása.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.