Pikkely-morfometriai vizsgálatok eddigi eredményei

Staszny Ádám1,4, Ferincz Árpád2, Weiperth András3, Csenki Zsolt1, Müller Tamás1, Specziár András4, Takács Péter4, Paulovits Gábor4, Urbányi Béla1

1Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Pannon Egyetem, Limnológiai Tanszék, Veszprém
3ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest
4MTA BLKI, Tihany

Kivonat

A geometriai morfometria módszereit a ’80-as évek eleje óta alkalmazzák külföldi szakemberek különböző objektumok hasonlóságának összevetésére. Az elmúlt években kezdtük alkalmazni, illetve adaptálni ennek a módszer-csoportnak mérőpontokon alapuló változatát halpopulációs kutatásokban. Olyan módszert dolgoztunk ki, mely kiválthatja a napjainkban is elterjedt hagyományos morfometriát a hazai kutatásokban, mivel ez az ’50-es évek óta alkalmazott módszer több bizonytalansági faktorral is bír. Vele szemben a geometriai morfometria olyan előnyökkel rendelkezik, mint pl. a csoport átlagos alakjának megjeleníthetősége, az alak egységes geometriai elemként történő elemzése, a vizsgált egyedek kíméletes vizsgálata.

Vizsgáltuk teljes test alapján populációk elkülöníthetőségét (vörösszárnyú keszeg, ponty), fajok illetve populációk elkülönülését pikkely-alak alapján (vörösszárnyú keszeg, ponty, ezüstkárász, fenékjáró küllő, bodorka). Laboratóriumi kísérletben vizsgáltuk, hogy a pikkely-alak alakulásáért a genetikai háttér vagy a környezeti hatások felelősek-e inkább (zebradánió).

A későbbiekben vizsgálni szeretnénk olyan felmerült kérdéseket, melyek tovább pontosíthatják a módszert, illetve hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a vizsgálatok során kapott eredményekből helyes következtetéseket vonhassunk le.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.