Pikkely-morfometriai vizsgálatok eddigi eredményei
Staszny Ádám1,4, Ferincz Árpád2, Weiperth András3, Csenki Zsolt1, Müller Tamás1, Specziár András4, Takács Péter4, Paulovits Gábor4, Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Pannon Egyetem, Limnológiai Tanszék, Veszprém
3ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest
4MTA BLKI, Tihany
Kivonat
A geometriai morfometria módszereit a ’80-as évek eleje óta alkalmazzák külföldi szakemberek különböző objektumok hasonlóságának összevetésére. Az elmúlt években kezdtük alkalmazni, illetve adaptálni ennek a módszer-csoportnak mérőpontokon alapuló változatát halpopulációs kutatásokban. Olyan módszert dolgoztunk ki, mely kiválthatja a napjainkban is elterjedt hagyományos morfometriát a hazai kutatásokban, mivel ez az ’50-es évek óta alkalmazott módszer több bizonytalansági faktorral is bír. Vele szemben a geometriai morfometria olyan előnyökkel rendelkezik, mint pl. a csoport átlagos alakjának megjeleníthetősége, az alak egységes geometriai elemként történő elemzése, a vizsgált egyedek kíméletes vizsgálata.
Vizsgáltuk teljes test alapján populációk elkülöníthetőségét (vörösszárnyú keszeg, ponty), fajok illetve populációk elkülönülését pikkely-alak alapján (vörösszárnyú keszeg, ponty, ezüstkárász, fenékjáró küllő, bodorka). Laboratóriumi kísérletben vizsgáltuk, hogy a pikkely-alak alakulásáért a genetikai háttér vagy a környezeti hatások felelősek-e inkább (zebradánió).
A későbbiekben vizsgálni szeretnénk olyan felmerült kérdéseket, melyek tovább pontosíthatják a módszert, illetve hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a vizsgálatok során kapott eredményekből helyes következtetéseket vonhassunk le.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.