Az előadás anyaga PDF formátumban GENETIKAI MARKEREK NÖVEKVŐ JELENTŐSÉGŰ RAGADOZÓ HALFAJOKBÓL
Kánainé Sipos Dóra1,2, Bakos Katalin1,2, Urbányi Béla1,2 és Kovács Balázs1,2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő
Kivonat
Napjainkban a megnövekedett fogyasztói igények és a természetes vizek túlhalászata miatt a tengeri és édesvízi akvakultúra arányai megváltoztak. Ennek következtében az intenzív rendszerekben tenyésztett fajok száma folyamatosan növekszik. Elsősorban különböző új, vagy korábban alig tenyésztett, ízletes és értékes húsú ragadozó halfajokat vonnak be a termelésbe. Magyarországon az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) termelés évről évre, a süllő (Sander lucioperca L.) produkció pedig feltehetően a közeljövőben indul emelkedésnek, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően. A molekuláris biológia számos olyan lehetőséget kínál, melyek nagyban elősegítik a tenyésztés és a termelési technológiák hatékonyabbá tételét. Azonban legtöbb halfajunkról, köztük a fent említettekről, azok populációikról, tenyésztett állományaikról és változataikról csak nagyon kevés genetikai információnk van. Célunk olyan új, specifikus genetikai markerek – mikroszatellitek – izolálása afrikai harcsából és süllőből, amelyek lehetővé teszik ezen fajok és rokonaik genetikai analízisét.
A kutatáshoz afrikai harcsa esetén tenyésztett egyedekből, süllő esetén a Balatonból kaptunk szövetmintákat. Mindkét faj genomiális DNS-éből ismétlődésben dúsított könyvtárat hoztunk létre Glenn (2005) módszerének módosított változatával. A könyvtárakból eddig összesen 186 klónt vizsgáltunk, amelyből 52 inszert szekvenciáját határoztuk meg. Ezek között 48 db különböző mikroszatellit szekvenciát találtunk, amelyekből 25 alkalmas arra, hogy markerekké alakítsuk őket. Eddig az afrikai harcsából és a süllőből is fajonként 4-4 új mikroszatellit markert fejlesztettünk ki és teszteltünk a korábban gyűjtött szövetmintákból származó DNS mintákon.
A jövőben tovább folytatjuk a mikroszatelltek izolálását e két fajból és további fajként szeretnénk mikroszatellitet izolálni a csapósügérből (Perca fluviatilis) is.
A munka OTKA (PD 79177) és Bolyai pályázatok támogatásával készül.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
