A medenceszín hatása a csapósügér (Perca fluviatilis) termelési és élettani paramétereire
MOLNÁR Áron1, HOMOKI Dávid1, BÁRSONY Péter2, STÜNDL László3, REMENYIK, Judit3, FEHÉR Milán2
1Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola – Debrecen, Böszörményi út 138, molnar.aron[kukac]agr.unideb.hu
2Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet – Debrecen, Böszörményi út 138.
3Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet – Debrecen, Böszörményi út 138.
Kivonat
Bevezetés
A csapósügér (Perca fluviatilis) őshonos ragadozó halfajunk, amely lassú növekedéssel, ugyanakkor kiváló húsminőséggel jellemezhető. Jelenleg a magyarországi tógazdasági haltermelés mellékhalaként tartjuk számon, azonban a természetes vízi halászat megszüntetése óta jelentős piaci érdeklődés mutatkozik a halfaj iránt. Nyugat-Európában, mint étkezési hal tölt be fontos szerepet, és főként filé formájában kerül értékesítésre. A megnövekedett piaci keresletet csak az akvakultúrában történő termelésének bővítésével képes kielégíteni, ehhez azonban számos tartás- és takarmányozás-technológiai fejlesztés szükséges. Számos halfaj intenzív nevelése során bizonyítást nyert, hogy a medence színe alapvetően befolyásolja a halak stressz állapotát és ezáltal a termelési paramétereket (Tamazouzt et al. 2000., McLean et al. 2008., Monk et al. 2008.). A kísérletünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, a medence különböző részeinek elsötétítése hogyan befolyásolja a csapósügér ivadékok megmaradását, növekedését, takarmányértékesítését és stressz paramétereit.
Anyag és módszer
A kísérletet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának ivadéknevelő recirkulációs rendszerében hajtottuk végre. A vizsgálat időtartama 8 hét volt. A kísérlet során 3 kezelést és 3-3 ismétlést alkalmaztunk. Az első beállítás esetében a medencék oldalfalát fekete színű tófóliával sötétítettük el (SO), a második kezelés esetében a medence alja volt fekete fóliával borítva (SA), míg a kontroll esetében nem módosítottunk a medencék eredeti, világos színezetén (K). Minden medencébe 20, kezelésenként 60, összesen 180 csapósügér ivadékot helyeztünk ki, amelyek átlagos egyedi testtömege a kísérlet kezdetén 32,01 ± 0,79 gramm volt. A halak takarmányozása ad libitum történt, a takarmány kijuttatása kézzel, napi kétszeri megosztásban történt. A kísérlet végén meghatároztuk a halak termelési paramétereit, illetve bódítást követően vérmintákat gyűjtöttünk az élettani és stressz paraméterek (E-vitamin, C-vitamin, Kortizol, Kataláz, Melatonin, Glükóz, MDA, HSP70, GSH-GSSG, GR, GPx) meghatározása érdekében.
Eredmények és következtetések
A kísérlet során elhullást nem tapasztaltunk. A lesötétített aljú (SA) medencében nevelt halak lehalászási egyedsúlya szignifikánsan nagyobb volt, mint a másik két kezelés esetében (P<0,05). A lesötétített oldalfalú medencék (SO) és a kontroll csoport (K) között nem tapasztaltunk statisztikailag igazolható eltérést. A csapósügér ivadékok specifikus növekedési üteme (SGR) szintén az SA kezelés esetében volt a legkedvezőbb, a medencék aljának elsötétítése szignifikánsan jobb növekedést eredményezett azokhoz a csoportokhoz képest, amelyeknek az oldalfala került letakarásra (SO). A halak takarmányértékesítését (FCR) vizsgálva nem volt tapasztalható szignifikáns eltérés a kezelések között, de ebben a vonatkozásban szintén a lesötétített aljú kezelés (SA) érte el a legkedvezőbb eredményt a kísérlet végén. A halak kondíció faktorát, valamint az állományok homogenitását vizsgálva az eredmények között nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést, ugyanakkor a lesötétített aljzatú medencében lévő állomány bizonyult a leginkább homogénnek a kísérletünk végén.
1. táblázat A halak termelési paraméterei
Kezelés |
Megmaradás (S, %) |
Lehalászási testtömeg (BWf, g) |
Specifikus növekedési ütem (SGR, %/nap) |
Takarmány értékesítés (FCR, g/g) |
Szétnövés (CV%) |
Kondíció faktor (K) |
SO |
100 |
48,70 ± 11,21a |
0,76 ± 0,08a |
1,40 ± 0,19 |
22,44 ± 4,66 |
2,66 ± 0,25 |
SA |
100 |
54,24 ± 9,70b |
1,00 ± 0,06b |
1,29 ± 0,13 |
17,51 ± 2,46 |
2,70 ± 0,27 |
K |
100 |
49,22 ± 11,21a |
0,84 ± 0,14ab |
1,38 ± 0,24 |
22,40 ± 6,56 |
2,62 ± 0,25 |
A termelési paraméterekkel kapcsolatos eredményeket a stressz-paraméterek alakulása is alátámasztotta. A lesötétített aljú medencékben nevelt halak (SA) szignifikánsan magasabb E-vitamin és C-vitamin, illetve statisztikailag alacsonyabb kortizol és kataláz koncentrációt mutattak a többi kezeléshez képest. A többi élettani és stressz paraméter vonatkozásában nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket (P<0,05).
Összefoglalás
A kísérletünk eredményei azt mutatták számos más kutatócsoport eredményeihez hasonlóan, hogy a medencék színe jelentősen befolyásolja a csapósügér ivadékok termelési paramétereit. A medencék aljának elsötétítése szignifikánsan nagyobb lehalászási egyedsúlyt és növekedési ütemet eredményezett, ugyanakkor nem volt hatással a takarmányértékesítésre, valamint a kondíció faktor és a szétnövés alakulására. A medencék oldalának elsötétítése a kontrollhoz képest nem befolyásolta statisztikailag igazolhatóan a halak termelési paramétereit.
Kulcsszavak: csapósügér, intenzív rendszer, medenceszín, stressz paraméterek
Köszönetnyilvánítás
A munkát a MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002 (RESEARCHFISH) projekt támogatta
Irodalom
McLean M., Cotter P., Thain C., King N. 2008. Tank color impacts performance of cultured fish. Ribarstvo 66, (2), 43-54.
Monk J., Puvanendran V., Brown A.J. 2008. Does different tank bottom colour affect the growth, survival and foraging behaviour of Atlantic cod (Gadus morhua) larvae? Aquaculture. 277, 197-202.
Tamazouzt L., Chatain B., Fontaine P. 2000. Tank wall colour and light level affect growth and survival of Eurasian perch larvae (Perca fluviatilis L.). Aquaculture, 182 (1-2), 85–90.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.