A medenceszín hatása a csapósügér (Perca fluviatilis) termelési és élettani paramétereire

MOLNÁR Áron1, HOMOKI Dávid1, BÁRSONY Péter2, STÜNDL László3, REMENYIK, Judit3, FEHÉR Milán2

1Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola – Debrecen, Böszörményi út 138, molnar.aron[kukac]agr.unideb.hu
2Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet – Debrecen, Böszörményi út 138.
3Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet – Debrecen, Böszörményi út 138.

Kivonat

Bevezetés

A csapósügér (Perca fluviatilis) őshonos ragadozó halfajunk, amely lassú növekedéssel, ugyanakkor kiváló húsminőséggel jellemezhető. Jelenleg a magyarországi tógazdasági haltermelés mellékhalaként tartjuk számon, azonban a természetes vízi halászat megszüntetése óta jelentős piaci érdeklődés mutatkozik a halfaj iránt. Nyugat-Európában, mint étkezési hal tölt be fontos szerepet, és főként filé formájában kerül értékesítésre. A megnövekedett piaci keresletet csak az akvakultúrában történő termelésének bővítésével képes kielégíteni, ehhez azonban számos tartás- és takarmányozás-technológiai fejlesztés szükséges. Számos halfaj intenzív nevelése során bizonyítást nyert, hogy a medence színe alapvetően befolyásolja a halak stressz állapotát és ezáltal a termelési paramétereket (Tamazouzt et al. 2000., McLean et al. 2008., Monk et al. 2008.). A kísérletünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, a medence különböző részeinek elsötétítése hogyan befolyásolja a csapósügér ivadékok megmaradását, növekedését, takarmányértékesítését és stressz paramétereit.


Anyag és módszer

A kísérletet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laboratóriumának ivadéknevelő recirkulációs rendszerében hajtottuk végre. A vizsgálat időtartama 8 hét volt. A kísérlet során 3 kezelést és 3-3 ismétlést alkalmaztunk. Az első beállítás esetében a medencék oldalfalát fekete színű tófóliával sötétítettük el (SO), a második kezelés esetében a medence alja volt fekete fóliával borítva (SA), míg a kontroll esetében nem módosítottunk a medencék eredeti, világos színezetén (K). Minden medencébe 20, kezelésenként 60, összesen 180 csapósügér ivadékot helyeztünk ki, amelyek átlagos egyedi testtömege a kísérlet kezdetén 32,01 ± 0,79 gramm volt. A halak takarmányozása ad libitum történt, a takarmány kijuttatása kézzel, napi kétszeri megosztásban történt. A kísérlet végén meghatároztuk a halak termelési paramétereit, illetve bódítást követően vérmintákat gyűjtöttünk az élettani és stressz paraméterek (E-vitamin, C-vitamin, Kortizol, Kataláz, Melatonin, Glükóz, MDA, HSP70, GSH-GSSG, GR, GPx) meghatározása érdekében.


Eredmények és következtetések

A kísérlet során elhullást nem tapasztaltunk. A lesötétített aljú (SA) medencében nevelt halak lehalászási egyedsúlya szignifikánsan nagyobb volt, mint a másik két kezelés esetében (P<0,05). A lesötétített oldalfalú medencék (SO) és a kontroll csoport (K) között nem tapasztaltunk statisztikailag igazolható eltérést. A csapósügér ivadékok specifikus növekedési üteme (SGR) szintén az SA kezelés esetében volt a legkedvezőbb, a medencék aljának elsötétítése szignifikánsan jobb növekedést eredményezett azokhoz a csoportokhoz képest, amelyeknek az oldalfala került letakarásra (SO). A halak takarmányértékesítését (FCR) vizsgálva nem volt tapasztalható szignifikáns eltérés a kezelések között, de ebben a vonatkozásban szintén a lesötétített aljú kezelés (SA) érte el a legkedvezőbb eredményt a kísérlet végén. A halak kondíció faktorát, valamint az állományok homogenitását vizsgálva az eredmények között nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést, ugyanakkor a lesötétített aljzatú medencében lévő állomány bizonyult a leginkább homogénnek a kísérletünk végén.

1. táblázat A halak termelési paraméterei

Kezelés

Megmaradás

(S, %)

Lehalászási testtömeg

(BWf, g)

Specifikus növekedési ütem (SGR, %/nap)

Takarmány

értékesítés

(FCR, g/g)

Szétnövés

(CV%)

Kondíció faktor

(K)

SO

100

48,70 ± 11,21a

0,76 ± 0,08a

1,40 ± 0,19

22,44 ± 4,66

2,66 ± 0,25

SA

100

54,24 ± 9,70b

1,00 ± 0,06b

1,29 ± 0,13

17,51 ± 2,46

2,70 ± 0,27

K

100

49,22 ± 11,21a

0,84 ± 0,14ab

1,38 ± 0,24

22,40 ± 6,56

2,62 ± 0,25

 

A termelési paraméterekkel kapcsolatos eredményeket a stressz-paraméterek alakulása is alátámasztotta. A lesötétített aljú medencékben nevelt halak (SA) szignifikánsan magasabb E-vitamin és C-vitamin, illetve statisztikailag alacsonyabb kortizol és kataláz koncentrációt mutattak a többi kezeléshez képest. A többi élettani és stressz paraméter vonatkozásában nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket (P<0,05).


Összefoglalás

A kísérletünk eredményei azt mutatták számos más kutatócsoport eredményeihez hasonlóan, hogy a medencék színe jelentősen befolyásolja a csapósügér ivadékok termelési paramétereit. A medencék aljának elsötétítése szignifikánsan nagyobb lehalászási egyedsúlyt és növekedési ütemet eredményezett, ugyanakkor nem volt hatással a takarmányértékesítésre, valamint a kondíció faktor és a szétnövés alakulására. A medencék oldalának elsötétítése a kontrollhoz képest nem befolyásolta statisztikailag igazolhatóan a halak termelési paramétereit.


Kulcsszavak: csapósügér, intenzív rendszer, medenceszín, stressz paraméterek


Köszönetnyilvánítás

A munkát a MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002 (RESEARCHFISH) projekt támogatta


Irodalom

McLean M., Cotter P., Thain C., King N. 2008. Tank color impacts performance of cultured fish. Ribarstvo 66, (2), 43-54.

Monk J., Puvanendran V., Brown A.J. 2008. Does different tank bottom colour affect the growth, survival and foraging behaviour of Atlantic cod (Gadus morhua) larvae? Aquaculture. 277, 197-202.

Tamazouzt L., Chatain B., Fontaine P. 2000. Tank wall colour and light level affect growth and survival of Eurasian perch larvae (Perca fluviatilis L.). Aquaculture, 182 (1-2), 85–90.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.