MONOSZEX IKRÁS PONTYÁLLOMÁNYOK (CYPRINUS CARPIO L.) TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATA
Kovács László1, Minya Dániel2, Homoki Dávid2, Molnár Áron3, Fehér Milán1, Stündl László2, Bársony Péter1
1Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet
2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet
3Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar
Kivonat
Bevezetés
A ponty Magyarország legjelentősebb halfaja, az éves hazai haltermelés több mint 70%-át adja (FAO 2019). A megnövekedett és változatos fogyasztási igények miatt fontos a termelés intenzifikálásának lehetőségeit megvizsgálni, annak érdekében, hogy a termelők jobban és biztonságosabban tudják kiszolgálni a vásárlókat. Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a már létező monoszex ikrás technológia során az egy és kétnyaras monoszex ikrás állományok jobb termelési paraméterekkel rendelkeztek a vegyesivarúakkal szemben (Kocour et al., 2003; 2005). Éppen ezért az egyivarú ikrás állományok bevonása egy alternatív intenzifikációs módszer lehetőségét kínálhatja az extenzív és fél-intenzív tavi akvakultúrákban (Gyalog et al. 2012).
Anyag és módszer
A vizsgálat során 9 hónapos, tatai tájfajtájú monoszex ikrás (T2 és T3) és vegyesivarú kontroll (K) állományokat 8 héten keresztül azonos telepítési sűrűségben (90 darab hal/kezelés, 3 ismétlésben – 30 darab hal, azaz 3,6 kg/m3), azonos takarmányozási és vízminőségi paraméterek mellett neveltük recirkulációs rendszerben. Az ivari összetétel ellenőrzése miatt kezelésenként 20 darab hal boncolását és mikroszkópos ivarazonosítását végeztük el a kísérlet befejezésekor.
Eredmények és következtetések
Az ivarszervek ellenőrzés során K= 11 tejes, 9 ikrás; T2= 19 ikrás, 1 tejes; T3= 20 ikrás eredményeket kaptuk, amely egyértelműen bizonyítja a kezelések ivari különbségeit (1. ábra).
Az kísérlet során a testtömeg eredmények nem mutattak szignifikáns különbségeket (K= 239,1g±61,6g; T2= 235,0g±68,4g; T3= 236,5g±62,6g) (1. táblázat).
|
Kontroll |
T2 monoszex |
T3 monoszex |
Kezdő átlag testtömeg (g) |
131±30,6a |
132±37,4a |
132,4±36a |
Befejező átlag testtömeg (g) |
239,1±61,5a |
235±68,4a |
236,5±62,6a |
Kezdő átlag testhossz (cm) |
14,9±1,2a |
15,7±1,4b |
15,8±1,4b |
Befejező átlag testhossz (cm) |
17,5±1,6a |
18,7±1,8b |
18,6±1,6b |
Kezdő kondíció faktor |
3,9±0,4a |
3,3±0,2b |
3,3±0,2b |
Befejező kondíció faktor |
4,4±0,5a |
3,6±0,5b |
3,6±0,3b |
FCR |
1,8±0,1 |
1,8±0,1 |
1,8±0,1 |
Megmaradási % |
100 |
100 |
100 |
A T2 és T3 monoszex ikrás csoportok a kísérlet kezdetén is szignifikánsan nagyobb standard testhosszal rendelkeztek, a különbség megmaradt a kísérlet végén is (K= 17,5cm±1,6cm; T2= 18,7cm±1,8cm; 18,6cm±1,6cm), amely statisztikai eltérés a kondíció faktor eredményeiben is megmutatkozott (K= 4,4±0,5; T2= 3,6±0,5; T3= 3,6±0,3). A takarmányozási együttható (FCR) (1,8±0,1) és megmaradási eredmények (100%) minden csoportnál azonosak voltak.
Összefoglalás
A kísérlet eredményei alapján a monoszex ikrás és vegyes ivarú pontyállományok között a vizsgált életszakaszban testtömeg tekintetében, nem tapasztaltunk szignifikáns teljesítménybeli eltérést. A jövőbeli teljesítményvizsgálatok egészen a piaci méret (2,5-3 kg) eléréséig folytatódnak.
Kulcsszavak: ponty monoszex ikrás állomány teljesítményvizsgálat
Köszönetnyilvánítás
A munka a GINOP-2.3.2-15-2016-00025 projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.
Irodalom
FAO. 2019. National Aquaculture Sector Overview, Hungary. http://www.fao.org/fishery/countrysector/naso_hungary/en
Gyalog G., Gál D., Váradi L., 2012. Fentarthatósági kérdések az intenzív akvakultúrában. Fisheries & Aquaculture Development. 34, 121-128.
Kocour M., Linhart O., Gela D. 2003. Results of comparative growing test of all-female and bisexual population in two-year-old common carp (Cyprinus carpio L.) Aquaculture International 2003;11:369-378.
Kocour M., Linhart O., Gela D., Rodina M. 2005. Growth Performance of All-Female and Mixed-Sex Common Carp (Cyprinus Carpio L.) Populations in the Central Europe Climatic Conditions Journal of the World Aquaculture Society 2005;36(1):103-113.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.