MONOSZEX IKRÁS PONTYÁLLOMÁNYOK (CYPRINUS CARPIO L.) TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATA

Kovács László¹, Minya Dániel², Homoki Dávid², Molnár Áron³, Fehér Milán¹, Stündl László², Bársony Péter¹

¹Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet
²Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet
³Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar

Kivonat

Bevezetés

A ponty Magyarország legjelentősebb halfaja, az éves hazai haltermelés több mint 70%-át adja (FAO 2019). A megnövekedett és változatos fogyasztási igények miatt fontos a termelés intenzifikálásának lehetőségeit megvizsgálni, annak érdekében, hogy a termelők jobban és biztonságosabban tudják kiszolgálni a vásárlókat. Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a már létező monoszex ikrás technológia során az egy és kétnyaras monoszex ikrás állományok jobb termelési paraméterekkel rendelkeztek a vegyesivarúakkal szemben (Kocour et al., 2003; 2005). Éppen ezért az egyivarú ikrás állományok bevonása egy alternatív intenzifikációs módszer lehetőségét kínálhatja az extenzív és fél-intenzív tavi akvakultúrákban (Gyalog et al. 2012).

Anyag és módszer

A vizsgálat során 9 hónapos, tatai tájfajtájú monoszex ikrás (T2 és T3) és vegyesivarú kontroll (K) állományokat 8 héten keresztül azonos telepítési sűrűségben (90 darab hal/kezelés, 3 ismétlésben – 30 darab hal, azaz 3,6 kg/m³), azonos takarmányozási és vízminőségi paraméterek mellett neveltük recirkulációs rendszerben. Az ivari összetétel ellenőrzése miatt kezelésenként 20 darab hal boncolását és mikroszkópos ivarazonosítását végeztük el a kísérlet befejezésekor.

Eredmények és következtetések

Az ivarszervek ellenőrzés során K= 11 tejes, 9 ikrás; T2= 19 ikrás, 1 tejes; T3= 20 ikrás eredményeket kaptuk, amely egyértelműen bizonyítja a kezelések ivari különbségeit (1. ábra).

1. ábra: A monoszex ikrás és a kontroll állományok ivarazonosításának a vizsgálata

Az kísérlet során a testtömeg eredmények nem mutattak szignifikáns különbségeket (K= 239,1g±61,6g; T2= 235,0g±68,4g; T3= 236,5g±62,6g) (1. táblázat).

1. táblázat: A teljesítményvizsgálat eredményei

A T2 és T3 monoszex ikrás csoportok a kísérlet kezdetén is szignifikánsan nagyobb standard testhosszal rendelkeztek, a különbség megmaradt a kísérlet végén is (K= 17,5cm±1,6cm; T2= 18,7cm±1,8cm; 18,6cm±1,6cm), amely statisztikai eltérés a kondíció faktor eredményeiben is megmutatkozott (K= 4,4±0,5; T2= 3,6±0,5; T3= 3,6±0,3). A takarmányozási együttható (FCR) (1,8±0,1) és megmaradási eredmények (100%) minden csoportnál azonosak voltak.

Összefoglalás

A kísérlet eredményei alapján a monoszex ikrás és vegyes ivarú pontyállományok között a vizsgált életszakaszban testtömeg tekintetében, nem tapasztaltunk szignifikáns teljesítménybeli eltérést. A jövőbeli teljesítményvizsgálatok egészen a piaci méret (2,5-3 kg) eléréséig folytatódnak.

Kulcsszavak: ponty monoszex ikrás állomány teljesítményvizsgálat

Köszönetnyilvánítás

A munka a GINOP-⁠2.3.2-⁠15-⁠2016-⁠00025 projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

Irodalom

FAO. 2019. National Aquaculture Sector Overview, Hungary. http://www.fao.org/fishery/countrysector/naso_hungary/en

Gyalog G., Gál D., Váradi L., 2012. Fentarthatósági kérdések az intenzív akvakultúrában. Fisheries & Aquaculture Development. 34, 121-128. 

Kocour M., Linhart O., Gela D. 2003. Results of comparative growing test of all-female and bisexual population in two-year-old common carp (Cyprinus carpio L.) Aquaculture International 2003;11:369-378.

Kocour M., Linhart O., Gela D., Rodina M. 2005. Growth Performance of All-Female and Mixed-Sex Common Carp (Cyprinus Carpio L.) Populations in the Central Europe Climatic Conditions Journal of the World Aquaculture Society 2005;36(1):103-113.