A lápi póc (Umbra krameri) populációinak vizsgálata és élőhelyeinek ökológiai állapotértékelése a Tisza vízgyűjtőjén
Nyeste Krisztián*, Nagy Sándor Alex, Antal László
Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen
*nyeste.krisztian[kukac]science.unideb.hu
Kivonat
A lápi póc (Umbra krameri) halfaunánk fokozottan védett endemizmusa, melyek populációi az utóbbi évtizedekben drasztikusan visszaszorultak. Állományait elsősorban élőhelyeinek eltűnése, valamint az inváziós amurgéb (Perccottus glenii) folyamatos terjedése veszélyezteti. Munkánk során a Tisza hazai vízgyűjtőjén fellelhető, többnyire elszigetelt lápi póc állományok nagyságainak vizsgálatát tűztük ki célul. Emellett elvégeztük az élőhelyeik az Európai Unió Víz Keretirányelvében is használatos halalapú ökológiai állapotértékelését, mellyel tájékozódni kívántunk a fennmaradt vízfolyások ökológiai állapotáról. Eredményeink alapján, a Felső-Tisza vidéken nem sikerült kimutatnunk a faj jelenlétét, ám a Bihari-sík legtöbb vízfolyásán nagyobb állományokat sikerült kimutatnunk.
Bevezetés
A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1792) halfaunánk fokozottan védett, a hazai Vörös könyvben is szereplő endemizmusa. A vízszabályozásokat megelőző időben a Kárpát-medence bővelkedett a számára leginkább megfelelő, lápos, mocsaras élőhelyekben (Harka Á. and Sallai Z. 2004). A lápvidékek lecsapolását követően azonban kisebb, gyakorta szélsőséges vízjárású vizes élőhelyekre szorult vissza. Az elszigetelő populációkat azonban nem csak az élőhelyeik elvesztése, hanem az adventív eredetű inváziós amurgéb [Perccottus glenii (Dybowski, 1877)] fokozatos térnyerése is visszaszorítja. A korábbi évek vizsgálatai rámutattak arra, hogy ezen populációk genetikailag is jelentősen elkülönültek (Takács et al. 2015). A kárpát-medencei állományok közül a legveszélyeztetettek a Tisza vízgyűjtőén találhatók, egyrészt az élőhelyeikre jellemző szélsőséges vízjárás, másrészt az amurgéb fokozatos terjedése miatt.
Általánosságban elmondható, hogy a Tisza vízgyűjtőjén élő lápi póc állományok hosszútávú fennmaradása bizonytalan, s ezek zömét már évek óta nem vizsgálták. Jelen munkánkban célul tűztük ki a Tisza vízgyűjtőjén élő lápi póc állományok vizsgálatát, valamint élőhelyeik halalapú ökológiai állapotértékelését. Ezzel nemcsak a populációk jelenlétéről és hiányáról, valamint nagyságáról közlünk adatokat, hanem az azokat veszélyeztető hatásokat is kívántuk feltárni.
Anyag és módszer
Mintavételeinket 2019 májusában végeztük el a Tisza vízgyűjtőjének 22 pontján (1. táblázat), az Európai Unió Víz Keretirányelvében meghatározott módszertan szerint (Halasi-Kovács et al. 2009; Sály P. and Erős T. 2016). 21 mintavételi helyen 150 m hosszú szakaszokat vizsgáltunk, gázolva, akkumulátorról működő elektromos halászgép segítségével (Hans Grassl IG 200/B). Az Öreg-Túr esetén, a víz mélysége miatt csónakból, 500 m hosszú szakaszon, egy aggregátorról működő elektromos eszközzel (Hans Grassl EL64 II GI) vizsgáltuk a halközösség szerkezetét.
Ezt követően elvégeztük a mintavételi helyek halalapú ökológiai állapotértékelését a Magyar Multimetrikus Halindex (HMMFI) (Sály P. and Erős T. 2016) alapján. A vízfolyások halközösségének diverzitását a Shannon-Wiener (H), a Simpson (C) valamint a Berger-Parker indexek (d) alapján.
Geográfiai régió |
Vízfolyás |
Település |
Koordináta (N) |
Koordináta (E) |
Felső-Tisza vidék |
Tiszakarádi-főcsatorna |
Cigánd |
N48.30877 |
E21.88207 |
Felső-Tisza vidék |
Bélyi-csatorna |
Lácacséke |
N48.37069 |
E22.00521 |
Felső-Tisza vidék |
Ricsei-csatorna |
Ricse |
N48.33958 |
E21.97172 |
Felső-Tisza vidék |
Öreg-Túr |
Kisar |
N48.03644 |
E22.52039 |
Felső-Tisza vidék |
Gőgő-Szenke |
Nagyszekeres |
N47.96629 |
E22.60042 |
Borsodi-sík |
Hejő |
Hejőpapi |
N47.91033 |
E20.90809 |
Borsodi-sík |
Takta |
Taktaharkány |
N48.08065 |
E21.14487 |
Borsodi-sík |
Rigós-ér |
Tiszakeszi |
N47.80835 |
E20.97225 |
Tápió |
Felső-Tápió |
Tápióbicske |
N47.38396 |
E19.71634 |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Nagykereki |
N47.18080 |
E21.82960 |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Váncsod |
N47.21176 |
E21.64530 |
Bihari-sík |
Barát-ér |
Nagykereki |
N47.17244 |
E21.78982 |
Bihari-sík |
Kutas-ér |
Biharkeresztes |
N47.12187 |
E21.67840 |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Told |
N47.11031 |
E21.65242 |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Mezőpeterd |
N47.14683 |
E21.60911 |
Bihari-sík |
Csente-ér |
Berekböszörmény |
N47.07866 |
E21.64065 |
Bihari-sík |
Csenteszakáli-felső-csatorna |
Körösszegapáti |
N47.02662 |
E21.61810 |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Furta |
N47.09961 |
E21.40206 |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Komádi |
N47.06094 |
E21.46258 |
Bihari-sík |
Kődombszigeti-csatorna |
Komádi |
N47.01908 |
E21.44568 |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Darvas |
N47.07162 |
E21.35266 |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Vekerd |
N47.17127 |
E21.72658 |
Eredmények és következtetések
Az absztrakt leadásának határidejéig a 22 mintavételi szakaszból – az időjárási viszontagságok következményében – 15-öt tudtunk csak megvizsgálni. A kimaradt helyszínek eredményei az előadásban lesznek megtalálhatók. Ennek során 20 faj 1 754 egyedét azonosítottuk. Az egyes mintavételi szakaszok halalapú állapotértékelésének eredményeit, valamint a diverzitási indexeket a 2–3. táblázatok foglalják össze.
A Felső-Tisza vidék mintavételi helyein egyetlen esetben sem tapasztaltuk a lápi póc jelenlétét, sőt a Gőgő-Szenkén (mely lápi póc élőhelyként ismert szakaszai a korábbi években többször teljesen kiszáradtak) halak jelenlétét sem mutattuk ki. Jelen eredményeink, valamint a haltani kutatók tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy a lápi póc állományai kritikusan visszaszorultak, vagy akár el is tűntek ebből a geográfiai régióból (Sallai Z. and Takács P. szóbeli közlése). Ezt alátámasztja az élőhelyek gyenge és rossz ökológiai állapota, valamint, hogy minden mintavételi helyen – ahol sikerült halat kimutatnunk – magas számban tapasztaltuk az inváziós amurgéb jelenlétét.
Geográfiai régió |
Vízfolyás |
Település |
HMMFI |
EQR |
Minősítés |
Lápi póc |
Felső-Tisza vidék |
Tiszakarádi-főcsatorna |
Cigánd |
29 |
0.38 |
gyenge |
– |
Felső-Tisza vidék |
Bélyi-csatorna |
Lácacséke |
29 |
0.38 |
gyenge |
– |
Felső-Tisza vidék |
Ricsei-csatorna |
Ricse |
29 |
0.38 |
gyenge |
– |
Felső-Tisza vidék |
Öreg-Túr |
Kisar |
21 |
0.10 |
rossz |
– |
Felső-Tisza vidék |
Gőgő-Szenke |
Nagyszekeres |
– |
– |
rossz |
– |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Nagykereki |
22 |
0.14 |
rossz |
– |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Váncsod |
40 |
0.61 |
jó |
– |
Bihari-sík |
Barát-ér |
Nagykereki |
29 |
0,38 |
gyenge |
+ |
Bihari-sík |
Kutas-ér |
Biharkeresztes |
24 |
0,21 |
gyenge |
+ |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Told |
24 |
0,21 |
gyenge |
– |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Mezőpeterd |
29 |
0,38 |
gyenge |
+ |
Bihari-sík |
Csente-ér |
Berekböszörmény |
24 |
0,21 |
gyenge |
+ |
Bihari-sík |
Csenteszakáli-felső-csatorna |
Körösszegapáti |
25 |
0,24 |
gyenge |
+ |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Furta |
21 |
0,10 |
rossz |
+ |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Komádi |
29 |
0,38 |
gyenge |
+ |
Ezzel szemben a Bihari-sík geográfiai régióban a Kis-Körös, valamint Kutas-főcsatorna toldi szakaszának kivételével mindenhol tapasztaltuk a lápi póc jelenlétét. A Kutas-főcsatorna felsőbb szakaszán valószínűleg a tapasztalt alacsony vízállás, valamint a korábbi években történő kiszáradások is magyarázhatják, hogy mindössze egyetlen halfaj (ezüstkárász – Carassius gibelio) egyetlen egyedét tudtuk kimutatni, de más antropogén hatások együttes jelenléte is magyarázat lehet. A Kis-Körös esetén jelentős mennyiségű víz jelenlétét tapasztaltuk, de a lápi póc az egyik szakaszról sem került elő. Ennek oka valószínűleg valamilyen antropogén hatás lehet, például az intenzív mezőgazdasági tevékenységek. A Kis-Körösön korábbi években több esetben volt tapasztalható halpusztulás, a gyom- és rovarírtószerek vízbe történő bekerülése következtében (Dávid J. szóbeli közlése).
Geográfiai régió |
Vízfolyás |
Település |
Fajszám |
Egyedszám |
H |
D |
d |
Felső-Tisza vidék |
Tiszakarádi-főcsatorna |
Cigánd |
10 |
211 |
1,778 |
0,781 |
0,337 |
Felső-Tisza vidék |
Bélyi-csatorna |
Lácacséke |
6 |
18 |
1,351 |
0,642 |
0,556 |
Felső-Tisza vidék |
Ricsei-csatorna |
Ricse |
9 |
126 |
1,172 |
0,574 |
0,587 |
Felső-Tisza vidék |
Öreg-Túr |
Kisar |
17 |
1305 |
1,365 |
0,558 |
0,648 |
Felső-Tisza vidék |
Gőgő-Szenke |
Nagyszekeres |
0 |
0 |
– |
– |
– |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Nagykereki |
3 |
21 |
0,594 |
0,322 |
0,678 |
Bihari-sík |
Kis-Körös |
Váncsod |
5 |
9 |
1,303 |
0,642 |
0,358 |
Bihari-sík |
Barát-ér |
Nagykereki |
2 |
31 |
0,143 |
0,062 |
0,938 |
Bihari-sík |
Kutas-ér |
Biharkeresztes |
2 |
4 |
0,562 |
0,375 |
0,625 |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Told |
1 |
1 |
0,000 |
0,000 |
1,000 |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Mezőpeterd |
1 |
4 |
0,000 |
0,000 |
1,000 |
Bihari-sík |
Csente-ér |
Berekböszörmény |
1 |
5 |
0,000 |
0,000 |
1,000 |
Bihari-sík |
Csenteszakáli-felső-csatorna |
Körösszegapáti |
1 |
13 |
0,000 |
0,000 |
1,000 |
Bihari-sík |
Ölyvös-ér |
Furta |
2 |
2 |
0,693 |
0,500 |
0,500 |
Bihari-sík |
Kutas-főcsatorna |
Komádi |
3 |
4 |
1,040 |
0,625 |
0,375 |
H: Shannon-diverzitás; D: Simpson-diverzitás; d: Berger-Parker dominancia index
A többi bihari mintavételi hely közül jelentős méretű populációit tapasztaltuk a lápi pócnak a Barát-éren, a Csente-éren, a Csenteszakáli-felső-csatornán, valamint az Ölyvös-ér felsőbb szakaszán. A Barát-ér kivételével ezeken a mintavételi szakaszokon más halfajok jelenlétét nem tapasztaltuk. Ez alapján mind az ökológiai állapotértékelés, mind a diverzitási értékek a vízfolyás alacsony ökológiai állapotát jelzik. Ám fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy ezen lápokra emlékeztető alföldi kisvízfolyások olyan speciális élőhelyek, melyek kevés halfaj számára biztosítanak megfelelő életfeltételeket. Ezek alapján kijelenthető, hogy a fent említett, a gyakorlatban gyakran használt mutatók a lápi póc élőhelyek ökológiai állapotának feltárására nem a legalkalmasabbak.
Összefoglalás
Felmérésünk alapján feltételezhető, hogy a néhány évvel ezelőtt még jelenlévő felső-tiszai lápi póc állományok egyrészt az élőhelyeik eltűnése (pl. Gőgő-Szenke), valamint az amurgéb fokozatos térnyerése következtében kritikusan lecsökkentek, vagy akár el is tűnhettek.
Ezzel szemben a Bihari-síkon számos vízfolyásban tapasztaltuk a lápi póc jelenlétét. A viszonylagosan magas egyedszámok, valamint az amurgéb ezen vízfolyásokból való hiánya alapján ezek az állományok még hosszú ideig fennmaradhatnak, ám ezek rendszeres nyomon követése fontos feladatunk. Jelenleg ugyanis ezen vízfolyásokon még nincs jelen az amurgéb, ám a Berettyó vízgyűjtőjén tapasztalt fokozatos terjedése ezen elszigetelt élőhelyeket is veszélyeztetheti. A faj hosszú távú megőrzése céljából fontos az inváziós fajok térnyerésének megakadályozása, valamint az ezen unikális élőhelyeket veszélyeztető antropogén tevékenységek visszaszorítása.
Javasoljuk továbbá a faj mesterséges szaporítását, valamint az élőhelyeire történő visszatelepítését is, ám azok mindaddig nem lehetnek sikeresek, míg azok a tényezők jelen vannak, melyek az állományok visszaszorulását, valamint eltűnését okozhatták (pl. inváziós fajok jelenléte, vízszennyezések stb.).
Köszönetnyilvánítás
Jelen kutatást az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett 20428-3/2018/FEKUTSTRAT azonosító számú, a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a Debreceni Egyetem 4. tématerületi programja keretében. Nyeste Krisztián jelen vizsgálatban folytatott kutatói tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP‐18‐3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatta.
Köszönetet szeretnénk mondani Bíró Zsolt, Farkas György Bence, Pádár Patrik, Simon Szabolcs, Somogyi Dóra, Tóth Richárd és Urbán Katalin egyetemi hallgatóknak a mintavételekben való tevékeny részvételért. Köszönetünket szeretnénk továbbá kifejezni Sallai Zoltánnak és dr. Takács Péternek a mintavételi helyek kijelölésében nyújtott segítségükért, valamint terepi tapasztalataik megosztásáért.
Irodalom
Halasi-Kovács B; Erős T; Harka Á; Nagy S.A; Sallai Z; Tóthmérész B 2009. A magyarországi folyóvíztestek halközösség alapú minősítése. Pisces Hungarici 3, 47–58.
Harka Á. and Sallai Z. 2004. Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, pp. 269. On the variation in the catalytic activity of lysozime in fishes. Ind. J. Biochem. Biophys. 9, 62-165.
Sály P. and Erős T. 2016. Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10, 15–45.
Takács P; Erős T; Specziár A; Sály P; Vitál Z; Ferincz Á; Molnár T; Szabolcsi Z; Bíró P; Csoma E 2015. Population Genetic Patterns of Threatened European Mudminnow (Umbra krameri Walbaum, 1792) in a Fragmented Landscape: Implications for Conservation Management. PLOS ONE 10(9), e0138640.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.