A BELFŐ-CSATORNA HALKÖZÖSSÉGE
Juhász Lajos és Poór Ádám
Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki tudományok Centruma, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
Kivonat
A kutatást a Rétközben lévő Belfő-csatornán végeztük, egy olyan vidéken, ahol a vízrendezést megelőzően a terület vizes élőhelyeit fajgazdag halállomány jellemezte, a fokgazdálkodás, a természettel harmóniában élő emberrel együtt.
A mintavételeket 2008 tavaszán és őszén végeztük a csatorna kisvárdai szakaszán. A mintavételeket hagyományos halászeszközökkel –varsák kétköz hálók- végeztük. Három jellegzetes élőhelytípust különítettünk el, ezeket a vizsgálatokban külön mintavételi szakaszként kezeltük.
Összesen a négy mintavételi szakaszon 17 faj került elő. Három védett (Rhodeus sericeus, Misgurnus fossilis, Cobitis taenia), öt faj pedig ritka státuszú a hazai értékrend szerint (pl.: Tinca tinca, Carassius carassius). A mintavételi szakaszok nem csak élőhelyi paraméterek, hanem halfauna összetétel alapján is elkülönültek egymástól. A legnagyobb egyedszámban fogott vágó csík mindegyik mintavétel során előkerült. A nagyobb számban fogott fajok mellett néhány, az élőhelyre nem jellemző faj is színesíti a halfaunát.
Az októberi mintavételeket az első mintavételi szakaszon a parti és vízi növények kaszálása előzte meg, ami drasztikusan megváltoztatta a fajösszetételt. A leggyakrabban vizsgált mintavételi szakaszon a májusi mintavételek során eudomináns vágó csík egyetlen példánya sem került elő, ellenben az amurgéb 85%-a volt a fogott halegyedeknek.
A Belfő-csatorna alacsony természetvédelmi értéke ellenére (TA=17, TR=1) természetvédelmi szempontból mégis jelentős víztér, mert az összes fogott halegyed között jelentős a védett vagy ritka státuszú faj aránya.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
