Halolaj és növényi olajok hatása a ponty növekedésére és a filé esszenciális zsírsav tartalmára
Csengeri István, Potra Ferenc, Fazekas József és Rónyai András
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Az „AquaMax”* integrált projekt („Fenntartható haltápok a tenyésztett halak húsa egészségügyi előnyeinek maximalizálásához”) keretében a HAKI egyik feladata medencés és polikultúrás tavi ponty takarmányozási kísérletek előkészítéséhez takarmányalapanyagok összetételének áttekintése és sokrétű analitikai vizsgálata volt. Ezt követően a „Magyar Takarmánykódex”-ben a korábbi HAKI-s kutatásokra épült ponty tápanyagigény adatok alapján összetett takarmány (táp) receptúrákat állítottunk össze. A receptúrák alapján készült tápok hatékonyságát medencés és tavi körülmények között vizsgáltuk, továbbá élettani és élelmiszerkémiai vizsgálatokat végeztünk a tápok hasznosulásával kapcsolatosan. Jelen előadásban az 1. és 2. kísérletről kívánunk beszámolni.
Az 1. kísérletben növendék pontyot (260-400g) ettetünk a tápanyag igényt meghaladó emészthető fehérje szintű táppal, változó napi takarmány adagokkal, három 10-15 napos periódusban. A kísérlet célja a metabolikus testtömegre (kg0,8) vonatkoztatott optimális napi takarmány adag meghatározása volt.
A kísérlet végrehajtásához egy kis méretű rendszert alakítottunk ki 0,5 m3 térfogatú haltartó (EWOS; 0,3 m3 viz) és keverő, levegőztető kádakból. A befolyó víz (kevert szűrt Körös-víz + termálvíz) megnövelt oxigén tartalma érdekében a vízellátó rendszer tartályában 2 db kerámia diffúzort helyeztünk el az oxigén beporlasztásához. A vízáram a haltartó kádakban óránként 2-szeres vízcserének felelt meg. A kádak kifolyó vizében mért (a kora délelőtt és délután mért átlagában) relatív oldott oxigén tartalom a 6 medence átlagában 95 ± 38% volt 24,6±2,0oC átlagos vízhőmérséklet mellett. A regresszó számítás alapján (SGR = -0,570 + SFR*1,379 - 0,118*SFR2; r2 = 0,9315) számított optimális takarmányhasznosításhoz tartozó szintnél (SFR=2,19 %, a metabolikus testtömeg %-ban) a specifikus növekedési sebességre (SGR) 1,88 % adódott.
A 2. kísérletben az 1. kísérletnél ismertetett rendszerben a növendék pontyból étkezési méretű ponty előállítására szolgáló, három teljesértékű, 36% fehérjetartalmú, 4% olajkiegészítést tartalmazó, de eltérő zsírsavösszetételű 3 tápot etettünk 75 napos kísérletben (1. táblázat). A kihelyezést 441g ± 17g átlagtömegű pontyokkal (11-13 darab/medence) végeztük kétszeres ismétlésben.
* Az AquaMax integrált projekt (www.aquamaxip.eu) keretében végzett kutatáshoz az Európai Unió nyújtott támogatást (6 KP; szerződészám: FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX").
A kísérletben szereplő halak tömegét kéthetente egyedi méréssel ellenőriztük és a napi takarmányadagot az egyes mérések eredményei alapján korrigáltuk. A pontyok takarmányozására halolaj, lenmagolaj illetve kendermagolaj tartalmú tápot használtunk (napi 2,2 %, a metabolikus testtömeg százalékban). Az 5 mm-es pelletált kísérleti tápokat szalagos automata etetőkkel naponta 12 órán keresztül adagoltuk a halaknak. A kádak kifolyó vizében mért (a kora délelőtt és délután mért átlagában) relatív oldott oxigén tartalom a 6 medence átlagában 100±30% volt 20,4±0,9oC átlagos vízhőmérséklet mellett.
A tízhetes kísérlet végén a halak testtömege átlagosan 1294±76 g volt 1,5 kg/kg-os (FCR = gyarapodás/takarmány) takarmány-együttható mellett (2. táblázat). A halhús (filé) többszörösen telítetlen zsírsav tartalma sokszorosan meghaladta a más kísérletből származó, búzával etetett pontyokét (3. táblázat).
Az ad hoc érzékszervi vizsgálatok alapján a legjobb minősítést a kendermagolaj tartalmú táppal etetett medencék halai érdemelték ki az íz, szín, húsminőség és zsírtartalom alapján.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.