Halolaj és növényi olajok hatása a ponty növekedésére és a filé esszenciális zsírsav tartalmára

Csengeri István, Potra Ferenc, Fazekas József és Rónyai András

Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

Az „AquaMax”* integrált projekt („Fenntartható haltápok a tenyésztett halak húsa egészségügyi előnyeinek maximalizálásához”) keretében a HAKI egyik feladata medencés és polikultúrás tavi ponty takarmányozási kísérletek előkészítéséhez takarmányalapanyagok összetételének áttekintése és sokrétű analitikai vizsgálata volt. Ezt követően a „Magyar Takarmánykódex”-ben a korábbi HAKI-s kutatásokra épült ponty tápanyagigény adatok alapján összetett takarmány (táp) receptúrákat állítottunk össze. A receptúrák alapján készült tápok hatékonyságát medencés és tavi körülmények között vizsgáltuk, továbbá élettani és élelmiszerkémiai vizsgálatokat végeztünk a tápok hasznosulásával kapcsolatosan. Jelen előadásban az 1. és 2. kísérletről kívánunk beszámolni.

Az 1. kísérletben növendék pontyot (260-400g) ettetünk a tápanyag igényt meghaladó emészthető fehérje szintű táppal, változó napi takarmány adagokkal, három 10-15 napos periódusban. A kísérlet célja a metabolikus testtömegre (kg0,8) vonatkoztatott optimális napi takarmány adag meghatározása volt.

A kísérlet végrehajtásához egy kis méretű rendszert alakítottunk ki 0,5 m3 térfogatú haltartó (EWOS; 0,3 m3 viz) és keverő, levegőztető kádakból. A befolyó víz (kevert szűrt Körös-víz + termálvíz) megnövelt oxigén tartalma érdekében a vízellátó rendszer tartályában 2 db kerámia diffúzort helyeztünk el az oxigén beporlasztásához. A vízáram a haltartó kádakban óránként 2-szeres vízcserének felelt meg. A kádak kifolyó vizében mért (a kora délelőtt és délután mért átlagában) relatív oldott oxigén tartalom a 6 medence átlagában 95 ± 38% volt 24,6±2,0oC átlagos vízhőmérséklet mellett. A regresszó számítás alapján (SGR = -0,570 + SFR*1,379 - 0,118*SFR2; r2 = 0,9315) számított optimális takarmányhasznosításhoz tartozó szintnél (SFR=2,19 %, a metabolikus testtömeg %-ban) a specifikus növekedési sebességre (SGR) 1,88 % adódott.

A 2. kísérletben az 1. kísérletnél ismertetett rendszerben a növendék pontyból étkezési méretű ponty előállítására szolgáló, három teljesértékű, 36% fehérjetartalmú, 4% olajkiegészítést tartalmazó, de eltérő zsírsavösszetételű 3 tápot etettünk 75 napos kísérletben (1. táblázat). A kihelyezést 441g ± 17g átlagtömegű pontyokkal (11-13 darab/medence) végeztük kétszeres ismétlésben.

* Az AquaMax integrált projekt (www.aquamaxip.eu) keretében végzett kutatáshoz az Európai Unió nyújtott támogatást (6 KP;  szerződészám: FOOD-CT-2006-16249 Project "AQUAMAX"). 

A kísérletben szereplő halak tömegét kéthetente egyedi méréssel ellenőriztük és a napi takarmányadagot az egyes mérések eredményei alapján korrigáltuk. A pontyok takarmányozására halolaj, lenmagolaj illetve kendermagolaj tartalmú tápot használtunk (napi 2,2 %, a metabolikus testtömeg százalékban). Az 5 mm-es pelletált kísérleti tápokat szalagos automata etetőkkel naponta 12 órán keresztül adagoltuk a halaknak. A kádak kifolyó vizében mért (a kora délelőtt és délután mért átlagában) relatív oldott oxigén tartalom a 6 medence átlagában 100±30% volt 20,4±0,9oC átlagos vízhőmérséklet mellett.

A tízhetes kísérlet végén a halak testtömege átlagosan 1294±76 g volt 1,5 kg/kg-os (FCR = gyarapodás/takarmány) takarmány-együttható mellett (2. táblázat). A halhús (filé) többszörösen telítetlen zsírsav tartalma sokszorosan meghaladta a más kísérletből származó, búzával etetett pontyokét (3. táblázat).

Az ad hoc érzékszervi vizsgálatok alapján a legjobb minősítést a kendermagolaj tartalmú táppal etetett medencék halai érdemelték ki az íz, szín, húsminőség és zsírtartalom alapján.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.