A hibrid csíkos sügér (Morone saxatilis x Morone chrysops) nevelése „Tó a tóban” rendszerben
Kiss Ádám1, Borbély Gyula2, Stündl László1 és Bársony Péter1
1Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Állattenyésztéstudományi Intézet
2Jászkiséri Halas Kft, Jászkisér
Kivonat
A víz megtartása és újrahasznosítása fontos szempont lett a mai akvakultúrában. A magas termelési költségek, a környezetvédelmi szigorítások, valamint a kevésbé hatékony termelés olyan új technológiák kifejlesztését tette szükségessé, mint a „Tó a tóban” rendszer. Ennek lényege, hogy az intenzív haltermelő egységek (medencék) a halastóban kerülnek elhelyezésre, így a technológiai víz tisztítása magában a halastóban megtörténik, azaz nincs szükség külön szűrőrendszerre. További előny, hogy a víz mozgatásához a közvetlen kapcsolat miatt minimális energia szükséges.
Ezzel párhuzamosan a tógazdasági polikultúrában termelt halfajok mellett egyre inkább növekszik a fogyasztói igény azon fajok iránt, melyek ízletes, kiváló minőségű és nem utolsó sorban szálkamentes húst adnak. Ha ezeket a fajokat adaptálni tudjuk az olyan víztakarékos rendszerekhez, mint a tó a tóban rendszer, akkor hatékonyabbá tehetjük a gazdálkodást.
Kísérletünkben egy új, Magyarországon eddig ismeretlen gazdasági halfajnak a hibrid csíkos sügérnek (Morone saxatilis x M. chrysops) víztakarékos rendszerben – Tó a tóban – történő utónevelésének technológiáját ismertetjük az általunk elvégzett kísérlet alapján. Mivel magyarországi viszonylatban egy új fajról van szó, ezért szeretnénk egy kicsit részletesebben foglalkozni a hibrid bemutatásával, majd a későbbiekben bemutatjuk, hogy milyen eredményeket hozott a kísérlet, melyben a halfaj adaptálhatóságát vizsgáltuk az itthoni körülmények között.
A kísérlethez szükséges ivadékállományt a Jászkiséri Halas Kft. szerezte be egy neves izraeli haltermelő cégtől. A kutatás Jászkiséren, a Kft. telephelyén zajlott, időtartama 3 hónap volt (júliustól októberig). Ez idő alatt főként arra voltunk kíváncsiak, hogy a hibrid mennyire képes alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz és a rendszerhez, valamint hogy milyen hatékonysággal képes termelni a hibrid ebben a rendszerben. Ennek érdekében vizsgáltuk a hibrid testtömeg-gyarapodását, a takarmányértékesítését, az elhullást a víz hőmérsékletét és oxigénkoncentrációját valamint a különböző vízkémiai paramétereket (pH, NH4+).
Végeredményben 98,8% megmaradást tudtunk elérni a kísérlet során, ami jónak mondható. A testtömeg-gyarapodásban nyilvánvalóan nem tudtuk olyan eredményeket elérni, mint amelyeket a külföldi szakirodalmak trópusi körülmények között közöltek.
Összességében a kísérlet sikeresen zárult, így megállapíthatjuk, hogy a hazai viszonyok között nincs technológiai akadálya a tó a tóban rendszerben történő hibrid csíkos sügér nevelésnek.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
