MULTIPLEX PCR MÓDSZER FEJLESZTÉS KŐSÜLLŐ (SANDER VOLGENSIS) GENETIKAI DIVERZITÁS VIZSGÁLATÁHOZ
Keszte Szilvia1, Kánainé Sipos Dóra1, Balogh Réka1, Fodor Ferenc2, Józsa Vilmos3, Bokor Zoltán1, Bernáth Gergely1, Várkonyi Levente1, Urbányi Béla1, Kovács Balázs1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
3NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A kősüllő (Sander volgensis) értékes húsú, hazánkban őshonos faj, amely különösen kedvelt a horgászok körében. A magyar populációk genetikai hátterének tanulmányozása azonban mindezidáig nem történt meg. Kutatómunkánk ezen hiányosságot igyekszik pótolni a kősüllő állományok genetikai diverzitás vizsgálatára alkalmas, mikroszatellit markerekre alapozott, multiplex PCR (polimeráz láncreakció) módszer kidolgozásával.
A vizsgálat első szakaszában három hazai kősüllő populációból, a Balatonból (40db), Szarvasról (6 db) és Kisköréről (9 db) gyűjtöttünk mintákat, melyek később további egyedek és állományok bevonásával vesznek majd részt az analízisben.
A szövetmintákból DNS-t nyertünk ki, majd közeli rokonából, a süllőből (Sander lucioperca) izolált 16 mikroszatellit markert adaptáltunk és teszteltük a szarvasi és kiskörei mintákon. A detektált allélok hossza (bázispár) alapján meghatároztuk a markerek polimorf információs tartalmát (PIC érték) és a vizsgálatokra alkalmas markerekből megkezdtük a multiplex mikroszatellit marker szett összeállítását, mely optimalizálása jelenleg is tart.
A vizsgált 16 mikroszatellit markerből 14 marker adaptációja sikeres volt, azonban 3 monomorfnak bizonyult. Tíz marker mutatott kellő mértékű polimorfitást (MS420, MS386, MS404, MS704, MS373, MS701, MS682, MS707, MS422, MS395), 5 marker pedig a meglehetősen informatív kategóriába esett (MS422, MS682, MS701, MS395, MS707). A sikeresen adaptált, süllőből származó mikroszatellit markereket szeretnénk felhasználni a balatoni populáció és más európai populációk vizsgálatára is, de az állományok diverzitásának felmérésére használandó multiplex szett hatékonyságának növelése érdekében további polimorf markerek bevonását tervezzük.
Munkánkat a GINOP-2.3.2-15-2016-00004 projekt támogatta. A prezentáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.