HIDROBIOLÓGIAI ÉS HALTAKARMÁNYOZÁSI VIZSGÁLATOK A NAGYATÁD-SIMONGÁTI HALASTÓRENDSZERBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KONZERVGYÁRI MELLÉKTERMÉKEK HASZNOSÍTÁSÁRA
Körmendi Sándor1 és Boros Attila2
1Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Kaposvár
2V-95 KFT, Nagyatád
Kivonat
A nagyatád-simongáti halastórendszer kijelölt halastavában két éven át vizsgáltuk a ponty növekedését és testanyag-összetételének változását hagyományos takarmányozási technológia mellett, konzervgyári melléktermék (zöldborsó, csemegekukorica) etetéssel kombinálva. A tenyészidőszakban kétheti mintavételi gyakorisággal vízminőség és zooplankton vizsgálatokat is végeztünk. Az első évben 0,34 kg/egyed, 590 egyed/ha, a második évben 0,038 kg/egyed, 5300 egyed/ha kihelyezési súlyban és népesítési sűrűségben telepítettük a pontyot (polikultúra, 85% ponty dominancia). Az első évben április-június között átlagosan 321 kg/ha búza illetve tritikálé, június-szeptember között 1854 kg/ha zöldborsó és 2342 kg/ha csemegekukorica melléktermék, a második évben április-június között 2136 kg/ha búza és tritikálé, június-augusztus között 1320 kg/ha zöldborsó és 450 kg/ha csemegekukorica etetése történt. A mérések szerint a halak növekedése a nyári zooplankton minimum időszakában is megfelelő volt, azonban a ponty testanyag-összetételében magasabb a zsírtartalom az étkezési halat nevelő első kísérleti évben, mint ugyanezen korosztály esetében a korábbi években (melléktermék etetés nélkül) mértekkel összehasonlítva. A második évben a felhasznált melléktermék mennyiség esetén a testanyag-összetételben (pl. zsír%) jelentős változás nem történt az előző időszakok, vagy más tavakban mértekkel összehasonlítva. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az olcsó konzervgyári melléktermékek (a kísérleti időszakban a melléktermék ára 4,5 Ft/kg volt) felhasználása során jelentős mennyiségű drága abraktakarmányt lehet megtakarítani, a zooplankton-hiányos időszakban is kedvező a hatása a halak növekedésére, ugyanakkor hasznosítása jelentős ökológiai előnyökkel is jár.
A ponty testanyag-összetételének változása a kísérleti időtartam alatt
Mintavételi hónap |
VI. |
IX. |
VI. |
IX. |
||
Átlagsúlyok |
gramm |
660 |
1436 |
139 |
258 |
|
Szárazanyag |
% |
22,2 |
25,9 |
21,4 |
29,1 |
|
100% szárazanyagtartalomra vonatkoztatva |
||||||
Nyersfehérje |
% |
66,7 |
40,1 |
61,1 |
47,3 |
|
Nyerszsír |
% |
18,9 |
50,8 |
19,2 |
39,4 |
|
Nyershamu |
% |
13,2 |
8,3 |
14,3 |
8,6 |
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.