A vízicsigák és kagylók egyes halászatot érintő vonatkozásairól
Majoros Gábor
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék, Budapest
Kivonat
Önmagában az édesvízi gerinctelenek legtöbb faja „nem sok vizet zavar” a természetes ökoszisztémákban, sőt a természetszerű haltenyésztési rendszerekben sem, de nagyon is tudjuk és tapasztaljuk, hogy összességükben mekkora szerepük van a táplálék-láncolatban és az élőlényeknek az egymásra gyakorolt egyéb hatásaikban. A többnyire negligált vízi puhatestűek jelenléte vagy hiánya alapjában véve két területen érintheti a halászattal foglalkozókat: van-e köztük kórokozó, amely káros lehet az állatra vagy az emberre nézve, avagy a jelenlétük megzavarja-e azt a környezetet, amely a halak fejlődésére szolgál? Előadásomban arra az először nem magától értetődő tényre szeretnék rámutatni, hogy bár a csigák és kagylók számos kórokozónak tartott szervezetet képesek nevelni a testükben, még ezekkel együtt sem feltétlenül káros a jelenlétük a halak mellett. Az MTA Állatorvos-tudományi Kutató Intézet munkatársaival együtt végzett munka során a balatoni és dunai csigákban zömmel olyan mételylárvákat találtunk, amelyek a vízimadarakban, hüllőkben és kétéltűekben élő laposférgek lárvaalakjai, és halban nem fejlődnek. A vízparti emlősökben vagy madarakban élősködő, de halban is fejlődő mételyek lárvái alkotják a következő gyakorisági csoportot, és érdekes módon a csigákból csak a halakat, de más gerincest nem fertőző mételyek a legritkábbak. Ilyenek a halak vérmételyei (Sanguinicola) és némely bélmétely (Nicolla, Asymphylodora): az előbbiek közvetlenül halba jutnak a csigából, az utóbbiak alsórendű rákok segítségével fertőzik a halakat. Mivel az egyes csigafajok többféle mételynek lehetnek köztigazdái, a fertőzési lehetőségüket az egyes mételyek gyakorisága nagyban befolyásolja. Ezért parazitológiai szempontból előnyös, ha a halas vizek partján változatos fauna él, mivel a bennük élő egyik parazita sem dúsulhat fel a többiek rovására, ezáltal a fertőzöttség mértéke nem éri el a kóros szintet. Az USA-ban van már példa rá, hogy a halakat károsító mételyek azáltal váltak gyakorivá, hogy a tavakból kihaltak a más mételyeket is fenntartó egyéb állatok. A gazdaságos haltenyésztés szempontjából nem tűnik kedvezőnek a tóból táplálkozó egyéb állatok megtűrése, de ezt természetes vizeink esetében felétlenül el kell fogadni, és a mesterséges, de természetszerű haltartásban is kívánatos. A vizeinkben őshonos puhatestűeknek fontos szerepük van abban is, hogy idegen rokonaiknak kisebb esélyük legyen betelepedni. Előadásomban ismertetem a Magyarországra behurcolt csiga és kagylófajokat, elterjedésük várható következményeit és az ellenük való védekezés lehetőségeit is. (OTKA K 71837)
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.