A BALATON ALGOLÓGIAI VIZSGÁLATA
Báskay Imre, Dobó Zoltán és Repkényi Zoltán
Fővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Vízélettani Laboratórium, Százhalombatta
Kivonat
A Vízélettani Laboratórium a '80-as évek óta – néhány év kivételével – a vegetációs időszakban, 2-4 hetes gyakorisággal vizsgálja a Balaton vízminőségét, különös tekintettel az algaflóra összetételére. 2004-ben a tavi minták mellett 5 mintavételi pontot jelöltünk ki a Balatonba folyó vízfolyásokon is. Így a Balatonba érkező víz minőségéről is kapunk információt, hiszen az esetleges szennyezések – pl. növényvédő szer – Balatonba kerülése is e vízfolyásokon keresztül meghatározó lehet.
A rögzített algamintákat a laboratóriumban fordított rendszerű mikroszkóppal vizsgáltuk 600x nagyítással, 2 ml-es Opton-kamrákban. Húsz látómezőben számoltuk meg az összes algaegyedet, amely alapján kiszámítható az egy literre vonatkozó összalgaszám, mint a legfontosabb biológiai mutatók egyike. A hazai hidrobiológiai gyakorlatnak megfelelően individuumokat számláltunk, azaz a többsejtű telepeket egy egyednek vettük. Magasabb taxonómiai szintig (rend) végeztük a határozást, nem törekedtünk a fajszintű meghatározásra, de a nagy egyedszámban jelenlévő genusokat feltüntettük. E mellett a halélettanilag legfontosabb kémiai paramétereket a helyszínen is megmértük (vízhőmérséklet, vezetőképesség, pH érték, oldott oxigén).
A tavi minták alapján a Balaton vize tiszta, az átlátszóság megfelelő. Ugyanakkor az algaszámok valamivel magasabbak lettek a múlt évihez képest, és szeptemberben az utóbbi években nem látott mértékű, jelentős kékalga (cianobaktérium) szaporodás mutatkozott az egész tóban.
A mért kémiai paraméterek nem voltak kifogásolhatóak, mégis június első napján rég nem tapasztalt méretű halpusztulást láttunk.
A Balatonba befolyó, általunk vizsgált vízfolyásokban általában alacsony, illetve nagyon alacsony volt az algaszám. Egyes esetekben azonban igen magas algaszámokat is lehetett mérni, mint például a Nyugati Övcsatornánál novemberben. Érdekes módon ez a kiugró érték tavaly ősszel is jelentkezett.
2005. június 1-jén mind az északi, mind a déli parton számos haldögöt láttunk, amelyek legalább egyhetesek voltak. Leginkább angolnát, de gardát, dévért és busát is. A legtöbb haltetem Siófokon és Balatonudvarinál volt, ezért ezekről a helyekről szermaradék vizsgálatra is vettünk vízmintát, amit a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Analitikai Laboratóriumába vittünk, ahol 32 hatóanyagra végeztek vizsgálatot. Egyetlen hatóanyag koncentrációja sem érte el a kimutatási határt, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag ezek a növényvédőszerek nem játszhattak szerepet a halpusztulásban. Természetesen, a haltetemek állapotából következően, a pusztulás korábban következett be, így az esetleges méreganyagok lebomolhattak, illetve felhígulhattak. Ezért nagyon fontos a minél korábbi mintavétel. Sajnos ebben az esetben sem kaptunk időben értesítést a halpusztulásról.
Az egyéb halélettanilag fontos paraméterek (pH, ammónia, kénhidrogén, oxigénfogyasztás, növényi tápanyagok, stb.) nem voltak kedvezőtlenek. A halak többsége idősebb példány volt, és pusztulásukban elsősorban a kedvezőtlen hidrometeorológiai hatások játszhattak fontos szerepet.
A negatív növényvédőszer maradék vizsgálati értékek ellenére fontos tényező lehet a Balaton esetében a különböző anyagok bemosódása is, amely szintén hozzájárulhat a halak rosszabb életkörülményeihez. Ez lehet a kékalgák jelentősebb arányú megjelenésének az oka is, hiszen ez az inkább baktériumokkal rokon élőlénycsoport gyakran rosszabb körülményeket is elvisel, mint a haltáplálék-szervezetek számára fontos zöldalgák. A korábbi szárazabb évek után a 2005. év igen csapadékos volt, így a tó környékéről sokkal több anyag kerülhetett a tóba.
Ezért fontos a jövőben is az ilyen monitoring vizsgálatok folytatása, kiterjesztése és halpusztulások esetén a minél gyorsabb mintavétel.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.