Az előadás anyaga PDF formátumban Molekuláris genetikai vizsgálatok törpeharcsa populációkon
Béres Beatrix1, Bakos Katalin1,2, Müller Tamás1, Urbányi Béla1, Kovács Balázs1,2
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont, Gödöllő
Kivonat
Hazánkban irodalmi adatok alapján a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) és a barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) található meg, Európába azonban a sárga törpeharcsa (Ameiurus natalis) is bekerült az érkező szállítmányokban. Mindhárom faj káros, invazív, valamint táplálék konkurensei a gazdaságilag értékes halfajainknak, bár gazdasági hasznosításukkal is próbálkoznak az utóbbi időben. Elterjedésük, életmódjuk, szaporodásuk, ökológiai igényeik többszörösen vizsgált terület. Morfológiai bélyegek alapján a barna törpeharcsa megváltozását megfigyelték Magyarországon, ami a feltételezések szerint természetes hibridizáció következménye. A kialakult változatot Ictalurus nebulosus pannonicus alfajként írták le (Harka és Pintér, 1990). Mindemellett kevés genetikai információval rendelkezünk ezekről a fajokról. A bemutatott munka célja, hogy megvizsgáljon és összehasonlítson több magyarországi törpeharcsa állományt morfológia és genetikai módszerek segítségével.
Az országba került fajok azonosítása céljából az anyai öröklődés menetet mutató mitokondriális DNS-t vizsgáljuk, míg sejtmagi DNS vizsgálatokat végzünk a hibridek előfordulásának igazolására. Ehhez kidolgoztunk egy olyan duplex PCR eljárást, amelyben fajspecifikus genomi DNS szakaszokat és egy kontroll fragmentet sokszorozunk fel. A reakció lehetővé teszi a vizsgált törpeharcsa fajok és hibridjeik gyors és egyszerű azonosítását.
A vizsgált 10 élőhely közül 9 élőhelyen egyöntetűen A. melas állományt találtunk és csak egy élőhelyen találtuk meg az A. nebulosust is. Ezen az élőhelyen egymás mellett él a két faj. Az A. natalis magyarországi előfordulását az eddigi vizsgálatok nem támasztják alá. Vizsgálataink során nem sikerült igazolni a fajok közötti hibridizációt. Egyetlen populáció sem mutatta a hibridizáció genetikai nyomait, annak ellenére, hogy a korábban leírt morfológiai változásokat (úszósugárszám, színezet, stb.) mi is megfigyeltük a populációkban. Feltételezésünk szerint a morfológiai változások a magyarországi környezethez való alkalmazkodás és genetikai sodródás eredményeként alakultak ki.
A munka OTKA (PD 79177) és Bolyai pályázatok támogatásával készül.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
