A pontyhozamokról – régi számok tükrében
Horváth Zoltán1, ifj. Horváth Zoltán2, Hancz Csaba2
1H&H Carpio Halászati Kft., Szentlőrinc
2Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar
Kivonat
A félintenzív tógazdasági technológia főbb elemeiben (népesítési szerkezet, takarmányozás, technologiai műveletek a kihelyezéstől a lehalászásig) nem változott jelentősen az elmúlt 40-50 évben. Napjainkban a szakma szinte egyöntetűen a paradigmaváltás szükségességét hangsúlyozza. Az új utak keresése közben talán nem érdektelen „elszámolni” a múlttal. Jelen tanulmányunkban az egykori Balatoni Halgazdaság összesen mintegy 2000 tó-év, 1961 és 1986 között felvett termelési adatát elemeztük. A vizsgált időszak utolsó 14 évéről meteorológiai adatokat is találtunk, így ezeket is bevontuk a vizsgált változók körébe. Célunk a két- és háromnyaras pontyhozamokra ható tényezők vizsgálata volt. A feltehető egyszerű kérdésekre a varianciaanalízis és a lineáris regresszióanalízis viszonylag egyszerű módszereivel igyekeztünk válaszokat találni.
A kétnyaras ponty hozama 435±366 kg/ha volt, megmaradása 43,1±23,6 %, a felhasznált takarmány 1972±1276 kg/ha volt (N=621). Ezek a számok a háromnyaras nevelés során a következőként alakultak: 364±299 kg/ha, 70,2±22,9 %, 1401±758 kg/ha (N=1378). Egytényezős varianciaanalízissel vizsgálva az üzemegység („management”) és a tóméret hatását a fenti mutatókra, a következő eredményeket kaptuk. Az üzemegység hatása mindhárom, egymással egyébként meglepően laza kapcsolatot mutató (R2 < 0,5) paraméterre szignifikáns volt (P<0,05) a kétnyaras nevelésben. Az étkezési hal előállítása során a megmaradás nem különbözött üzemegységek szerint.
A tóméret (<10 ha, 11-30 ha, >30 ha) hatása a kétnyaras nevelés során a hozamra és a felhasznált takarmány mennyiségére, a háromnyaras nevelésnél pedig csak a takarmányfelhasználásra volt szignifikáns.
A nettó hozam nagyságát becslő egyenleteket a többváltozós lineáris regresszióanalízis stepwise módszerével állítottuk elő. A kétnyaras pontyhozamokat alapvetően a kihelyezési darabszám és a megmaradás határozza meg (R2 = 0,531), a további számos változó bevonása érdemben nem javította a modell pontosságát. Háromnyaras ponty nevelésénél elfogadható pontosságú (R2 = 0,603) becslőegyenletet kaptunk a megmaradás, a takarmányfelhasználás, a kihelyezési átlagsúly és a kihelyezett egyéb halsúly független változók bevonásával. Meglepő módon az éves ill. a tenyészidőre vonatkozó hőmérsékleti és csapadék adatok egyik korosztály esetében sem kerültek be a modellbe.
Kulcsszavak: ponty, tógazdasági hozam, statisztikai analízis
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.