Természetes hozam becslése takarmányozott és csak természetes hozamú halastavakban
Csengeri István
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A halastavak népesítés - takarmányozás - hozam viszonyainak értékelésre 1985-ben alkalmaztuk az N=a*x*(y+y0)/(y+y0+b*x)+c*x takarmányozástani összefüggésekre épülő egyenlet szerinti hozam számítási modellt, melyben az N a nettó hozam, x a kihelyezési tömeg, y a takarmány mennyiség, y0 a természetes táplálék takarmány egyenértéke (tak. ekv.); a a növekedési potenciál, c az éhezési súlyveszteség és b a fenntartó takarmány szükséglettel, valamint az a és b állandókkal arányos konstans (Péteri, A. és mtsai., 1986).
Az eltelt 30 év alatt a táplálkozástanban, takarmányozástanban is számos új eredmény született, melyek szükségessé tették a modell módosítását. Elsősorban Mercer és munkatársai (Morgan et al., 1975. Proc. Nat. Acad. Sci. USA 72(11):4327-4331; Mercer, L.P. 1982. J. Nutr., 112(3):560-6). vizsgálatainak eredményeit áttekintve adaptációs exponens (n) bevezetésével módosítottuk egyenletünket:
ZN=a*x*(y+y0)^n/((y+y0)^n+b*x^n)+c*x (1)
A kétváltozós, 5-paraméteres egyenlet nem-lineáris regresszióval történő elemzéséhez legalább 8-10 megfelelő pontossággal végrehajtott takarmányozási kísérlet, vagy takarmányozás nélküli tavi nevelés népesítés-takarmányozás-hozam adatai szükségesek. Valamint szükségesek további olyan adatok is, mint pl. tó méretek, kihelyezési darabszám, egyedsúly, lehalászási darabszám (megmaradás %), alkalmazott trágyázási, műtrágyázási technológiai és mennyiségi adatok, valamint a felhasznált takarmányok mennyiségi, minőségi jellemzői. A megfelelő számú saját tavi adat nem állt közvetlenül rendelkezésünkre, ezért a modellt szakirodalmi adatokon alkalmaztuk lineáris regresszióval manuális iterációs eljárás (EXCEL programmal), valamint nem-lineáris regressziós (SPSS, SigmaStat v. 3.0 - user defined non-linear regression) eljárások keretében.
Megfelelő számú tiszta természetes hozam adatok csak egy publikációnál álltak rendelkezésünkre (Walter, E. 1934. Grundlagen der allgemeinen fischereilichen Produktionslehre In: Demoll und Maier (Eds.): Handbuch der Binnenfischerei Mitteleuropas. 4 (5): 483-662 +15 Tafeln). Erős Pál 1952-es adatai (Erős P. 1952. Új módszer a halastavak természetes hozamának meghatározásához. AZ ERDŐ ((Budapest), 1(2): 140-152) csak grafikonról rekonstruált „maradt természetes hozamra” típusú természetes hozam adatok voltak. A takarmányozott tavak adatai is csak korlátozottan voltak használhatók, ezért az előadásban elsősorban a modellben rejlő alkalmazási lehetőségekre kívánjuk a felhívni figyelmet néhány példa bemutatásával.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.