A szérum/plazma fruktózamin (SeFa) évszakos váltakozása természetes és akváriumi körülmények között
Hegyi Árpád1, Lefler Kinga Katalin1, Csenki Zsolt1, Tóth Balázs2,Béres Tibor1 és Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
Kivonat
A vér szérum/plazma fruktózamin (SeFa) koncentrációjának mérése ma már nemzetközi és hazai vonatkozásban is rutinszerűnek tekinthető a humán diabetes kontrolljában, a glikált hemoglobin (HbA1c) szintjének meghatározásával együtt. Már a háziállatokra vonatkozó – a cukorbetegség kezelésének nyomon követését, illetve a szénhidrát-anyagcsere retrospektív monitorozását célzó – méréseket is az előbbiekhez hasonló gyakorisággal végzik.
Munkánk során a Rákos-patak vízrendszeréhez tartozó Gödöllő-Isaszegi tórendszer I. tavának ezüstkárász-állományából (Carassius gibelio BLOCH, 1782) nyert vérminták SeFa és vérplazmaglükóz mennyiségeit határoztuk meg.
2003 áprilisától kezdődően havi rendszerességgel vizsgáltuk az említett vérplazma-összetevőket. Az állatokat elektromos halászgéppel gyűjtöttük be. Egy évvel később, az eredmények kiértékelésekor a fruktózamin mennyiségének évszakok szerinti váltakozását állapítottuk meg. Ezzel ellentétben a vérplazmaglükóz-mérések eredményei nem mutatták egyértelműen ezt a szabályosságot. Ezen megfigyelés után szintén az I-es tóból származó ezüstkárászokat helyeztünk akváriumi körülmények közé, majd ezektől az állatoktól is folyamatosan vérmintákat vettünk, mindig a tavi mintavétellel megegyező napon. A további években is megfigyelhető volt a SeFa mennyiségének évszakos változása, valamint az akváriumban tartott halaknál is ugyanez a tendencia volt kimutatható. A tavi állatok SeFa mennyiségeinek évszakos minimuma, illetve maximuma között nagyobb mértékű volt a különbség, mint az akváriumban tartott egyedek esetében.
A vérvételek időpontjában felvett meteorológiai és vízkémiai paramétereket is feldolgoztuk. Egyértelműen a víz hőmérséklete állt összefüggésben a SeFa szintjének évszakos változásaival.
Ezen kívül biológiai tényezőket is kerestünk a SeFa mennyiségének váltakozásával összefüggésben. Egyértelmű kapcsolatot találtunk a máj glikogén-mennyisége és a vérplazma SeFa tartalma között.
Reményeink szerint vérvétellel és egyszerű vizsgálatokkal nyomon tudnánk követni és kimutatni a halak életfolyamatainak változásait (a stresszes állapotot is). A jövőben egy olyan standard összeállítását is tervezzük, amellyel egy adott vízterület biológiai szempontból jól jellemezhető.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.