A harcsa hímivartermék minőségének vizsgálata, különös tekintettel a mélyhűthetőség és gyakorlati alkalmazás eredményességére
Bokor Zoltán, Horváth Ákos és Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar,Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A harcsaalakúak (Siluriformes) esetében különös jelentősége lenne egy hatékony spermamélyhűtési módszernek. Ezekre a fajokra jellemző, hogy egyébként is kevés hím ivarterméket termelnek (GSI: 1-1,5%), azon kívül a spermát többnyire lehetetlen lefejni, ezért azt a halak feláldozásával, a here kivételével és kipréselésével nyerik ki. Ez a gyakorlat lehetetlenné teszi a hímivarú egyedek többszöri használatát, így azok folyamatos és a nőivarú egyedekénél intenzívebb utánpótlására van szükség. További problémát jelent, hogy a nő- és hímivarú egyedek elkülönítése külső jegyek alapján sokszor még a gyakorlott szakember számára is nehéz. Előfordul, hogy tejesek helyett fiatal ikrásokat választanak ki és áldoznak fel, ami nem csak a nőivarú egyedek fölösleges elpusztítását eredményezi, hanem hímek hiányában a szaporítás sikerét is veszélyezteti. Emellett az állatok elpusztításával járó tenyésztési eljárásokat a hatályos állatvédelmi és állatjóléti szabályozások is korlátozzák.
A harcsasperma mélyhűtésével a fent említett problémák megoldhatóak lennének. Nagymennyiségű (több tejes egyedtől kinyert) sperma mélyhűtésével a szaporításhoz minden esetben megfelelő mennyiségű sperma állna rendelkezés. A mélyhűtött sperma folyékony nitrogénben emberi mértékkel mérve korlátlan ideig eltárolható, így az éveken keresztül folyamatosan felhasználható, és lehetővé válik az ivartermék szállítása azokba a gazdaságokba, ahol arra szükség van.
Eddigi munkánk során megvizsgáltuk szaporítási szezonon kívül (októberben) intenzív rendszerből származó halak spermáját, és a sperma eltarthatóságát, illetve mélyhűthetőségét. Továbbá a szaporítási szezonban kioperált herét és az ebből nyert spermát mélyhűtöttük, majd a felolvasztás után két gazdaságban, üzemi körülmények között - azaz keltetőházban – termékenyítési kísérleteket is végeztünk, melyek bíztató eredményeket mutattak számunkra. Kísérleteinkben az ikrát 150 g-os adagokra osztottuk szét, az egyik ikratételt egy, a másikat két műszalmányi felolvasztott spermával termékenyítettük meg. Vizsgálataink során az egy műszalma mélyhűtött spermával termékenyített ikratétel kelési eredménye 94%, míg a két műszalmával termékenyítetté 77% lett, míg a két kezelés kontroll csoportjában 89%, illetve 81% kelést regisztráltunk.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.