Két Cyprinida halfaj, a bodorka és a paduc Myxobolus (Myxosporea) fertőzöttségének vizsgálata
Borzák Réka, Cech Gábor, Molnár Kálmán, Székely Csaba
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A bodorka (Rutilus rutilus) Magyarország természetes vizeinek egyik leggyakoribb halfaja. Nyálkaspórásokkal való fertőzöttsége jól tanulmányozott, és 12 leírt Myxobolus fajából 8-nak a molekuláris szerkezete is ismert. Ezzel szemben a folyóvizek közönséges haláról, a paducról (Chondrostoma nasus) csak egyetlen Myxobolus faj előfordulásáról tudunk.
A bodorka kopoltyújáról, uszonyáról és izomzatából kimutatott Myxobolus fajok mellett igen ritkán a szem szaruhártyáján is megfigyeltünk fertőzöttséget, és kérdésként merült fel, hogy azt vajon egy újabb, ismeretlen faj okozza-e, vagy pedig egy különös lokációban fejlődő ismert fajról van szó. Jelen munkánk során a spórák 18S rDNS vizsgálatával ismertté vált, hogy ez az élősködő azonos a Molnár és mtsai. által 2010-ben a kopoltyúívből leírt M. fundamentalis fajjal, amellyel a spórák DNS szekvenciája 100%-ban megegyezik. Az eltérő lokációt magyarázza, hogy a fajt a tömött-rostos kötőszövetben való fejlődés jellemzi. Ez a szövet a kopoltyúív ereinek adventitiájában és a szaruhártyában is fontos alkotóelem.
Paducról ez ideig csupán egyetlen Myxobolus faj, a M. chondrostomi volt ismert, amely valószínűleg a M. pseudodispar-ral megegyező, vagy ahhoz hasonló faj. Vizsgálataink során dunai paduc egyedekben három, egymástól morfológiailag eltérő Myxobolus fajt detektáltunk, ezekből kettő a kopoltyún (a kopoltyú redőkben, ill. a kopoltyúlemez ereiben), egy pedig az úszóhólyagban fejlődött. A kopoltyúredőkben fejlődő faj morfológiailag a M. intimus-hoz áll közel, a kopoltyúlemez ereiben fejlődő faj pedig a M. muelleri fajra emlékeztet. A talált spórák molekuláris vizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy az izolált spórák DNS szekvenciája eltér az egyéb pontyfélék morfológiailag hasonló fajaitól, és új fajoknak bizonyulnak. Morfológiai és szekvencia vizsgálataink alapján új fajnak tekinthető az úszóhólyagban fejlődő, M. cycloides-hez hasonló nyálkaspórás is.
Köszönetnyilvánítás: A vizsgálatokat a KTIA-AIK-12-1-2013-0017 és OTKA K 100132 pályázatok támogatásával végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.