Megfigyelések vegyszermentes ikrakezeléssel kapcsolatban
MÜLLER Tamás1, NGUYEN Quyen1, BERTA Izabella1, HOITSY György2, HOITSY Márton2, KISS Péter3, HAVASI Máté4, CSENKI Zsolt1, URBÁNYI Béla1, KUCSKA Balázs3
1Szent István Egyetem, Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, Páter Károly utca 1. muller.tamas[kukac]mkk.szie.hu
2Hoitsy & Rieger Kft, Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 55.
3Szent István Egyetem, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
4Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Állattudományi Tanszék, Keszthely, Deák F. u. 16.
Kivonat
Bevezetés
A keltetőházi ikrakeltetés egyik kulcs momentuma a különféle vízi penészgombák (Saprolegnia spp.) elleni védekezés. Legtöbb esetben különböző vegyi anyagokkal (gyógyszerek, fertőtlenítők stb.) próbálják megfékezni a terjedésüket és kártételüket. Mivel ezen anyagok hatásmechanizmusa nem korlátozódik a keltetőházi keltetésre (elfolyóvíz, felhalmozódás, bioakkumuláció, környezetterhelés stb.) ezt a problémakört felismerve az utóbbi időkben különböző alternatív kezelések is látókörbe kerülnek. Egyik lehetőség az ikrák védelmének biológiai megközelítése, szemben a kémiai módszerekkel (Frenken et al. 2019). A jelen vizsgálatok célja a közönséges víziászka (Asellus aquaticus) táplálkozási sajátosságából adódó (holt szerves anyagok fogyasztása mellett szaprofita gombákat is eszik) hatásának felmérése volt, mint potenciális ikravédő zebradánió (Danio rerio), és sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) ikrákra, valamint lárvákra.
Anyag és módszer
Zebradánió terméketlen és 24 órás élő embriót is tartalmazó ikratételeire különböző egyedszámmal A. aquaticus kifejlett egyedeket telepítettünk fel összesen 6 különféle kísérleti elrendezéssel (egy példa 1. ábra). Emellett 22 napos, szempontos állapotú- és ugyanilyen idős, már vízi penésszel (Saprolegnia sp.) is fertőzött pisztrángikrára helyeztünk víziászkákat (összesen 3 különböző kísérleti elrendezésben, kísérleti időszak 20 nap).
Eredmények és következtetések
Zebradánió fajban végzett kísérletek összefoglaló eredményei alapján a víziászkák a nem termékenyült ikraszemeket eltüntették (fogyasztás, valamint ikrahéj sértés; 1. ábra), az élő embriót tartalmazó ikraszemekhez nem nyúltak, a kikelt lárvákat sem fogyasztották el (nem ragadozók). Pisztrángikrák esetében a nem termékenyült irkaszemeken fogyasztották a Saprolegnia fonalakat, egyes ikrákba beleettek, az élő embriót tartalmazó ikraszemekhez nem nyúltak, kikelt lárvákat nem bántották a megfigyelés alatt (20 nap).
1. ábra Egyik víziászka kísérlet összegfoglaló diagramja (kezelésenként 6 ismétlés, 1 egység = 5 ml víz, 5 óránkénti ikraszám ellenőrzés 30 óráig (termékenyítéstől 54. óráig). Jobbra: frissen kelt pisztráng lárvák a kísérlet 20. napján, terméketlen és termékeny ikraszemek köztük víziászkával).
Összefoglalás
Víziászkákat (A. aquaticus) telepítettünk különböző kísérleti elrendezésben zebradánió (D. rerio), valamint sebes pisztráng (S. trutta m. fario) ikrákra és lárvákra. Összefoglalva a kisméretű ikrával rendelkező, élő zebradánió embriót nem tartalmazó ikraszemeket a víziászkák részben elfogyasztották, részben ikrahéj sértéssel számukat csökkentették, a pisztráng ikrán megtelepedő Saprolegnia telepeket gyérítették. Egyik halfaj kikelt hallárváját sem károsították. Gyakorlati alkalmazási lehetőségét a hosszú embriógenezissel rendelkező pisztráng ikra keltetésében látjuk, de még kutatni szükséges a biológiai sajátosságaikból adódó konkrét alkalmazási körülményeket (ikra:ászka arány, újratelepítés lehetősége, stb.).
Kulcsszavak: zebradánió, pisztráng, víziászka, Asellus aquaticus
Köszönetnyilvánítás
A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya (GINOP-2.3.2-15-2016-00025), valamint a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FEKUT2019: TUDFO/47138/2019-ITM) támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások tématerületi programja keretében.
Irodalom
Frenken T., Agha R, Schmeller D.S., van West R., Wolinska J. 2019. Biological Concepts for the Control of Aquatic Zoosporic Diseases. Trends in Parasitology 35(7), 571-582.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.