ELŐZETES EREDMÉNYEK EGY TÁPRA SZELEKTÁLT AFRIKAI HARCSA (CLARIAS GARIEPINUS) VONAL LÉTREHOZÁSA SORÁN

BALOGH Réka¹, IHÁSZ Katalin¹, KESZTE Szilvia¹, CSORBAI Balázs¹, SZILÁGYI Gábor², VARJU-KATONA Milán², URBÁNYI Béla¹, KOVÁCS Balázs¹

¹Szent István Egyetem, Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, Páter Károly utca 1. balogh.reka.eniko[kukac]szie.hu
²Győri „Előre” Halászati termelőszövetkezet, Kisbajcs, Arany János utca 22.

Kivonat

Bevezetés

A népesség növekedésével járó élelmezési problémák megoldása korunk egyik legnagyobb kihívása, melynek elérésében az akvakultúrás termelésnek hatalmas szerepe lehet. Hazánk akvakultúrás termelésében kiemelt jelentőségű az afrikai harcsa, Clarias gariepinus (Burchell, 1822), mely betegségekkel szemben ellenálló, nem igényel jó vízminőséget, jó növekedési eréllyel és takarmányértékesítéssel rendelkezik, emiatt intenzív termelésre rendkívül alkalmas. Az akvakultúrás termelés költségeinek jelentős része takarmányköltség, mely magas fehérjetartalmú tápot igénylő fajok tenyésztése esetén még jelentősebb. A haltápok gyártása során általában állati eredetű fehérjét, gyakran hallisztet használnak, mely előállítása természetesvízi halászatból származik, így fenntarthatósági kérdéseket is felvet. Emellett, az erőforrások kimerülése miatt a halliszt ára az utóbbi időben jelentősen növekedett és a jövőben további növekedés várható. Számos halfaj estében próbálkoztak az állati eredetű fehérje növényi fehérjével történő helyettesítésével, azonban ez általában negatív irányba befolyásolta a halak növekedési mutatóit és egészségi állapotát (Gómez-Requeni et al. 2004; Mundheim et al., 2004; Vilhelmsson et al. 2004; Alami-Durante et al. 2010; Pongmaneerat et al. 2011; Ulloa et al. 2013). A legújabb kutatások alapján az állomány tápra történő szelekciójával ezek a mutatók jelentősen javíthatóak (Le Boucher et al. 2012; Abernathy et al. 2017; Callet et al. 2017). Célunk egy olcsóbb, csökkentett halliszt tartalmú haltápra szelektált afrikai harcsa állomány létrehozása, mely redukált termelési költségek és fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartó tenyésztési módszerek mellett, a hagyományos táppal etetett egyedekéhez hasonló vagy jobb növekedési mutatókkal rendelkezik.

Anyag és módszer

Kísérleteinket a Győri „Előre” Halászati Termelőszövetkezet (GYE) telepén, átfolyóvizes rendszerben, valamint a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén (SZIE), recirkulációs rendszerben végeztük. A kísérleti állomány első generációját (F1) 16 ikrás és 18 tejes keresztezésével hoztuk létre. Az utódokat egy általánosan használt kontroll táppal és két párhuzamos csoportban egy alacsony halliszt tartalmú kísérleti táppal etettük piaci méretig (1. táblázat). Recirkulációs rendszerben a 2 kísérleti és 1 kontroll táppal etetett csoportot 3 db 1000 literes medencében neveltük 25 °C-on. Átfolyóvizes rendszerben a halakat 23-24 °C-on, 1800 literes medencékben neveltük és a három csoport (2 kísérleti, 1 kontroll) egyedeit rendszeresen szétválogattuk további 3, méret szerinti csoportra. Az előbbieken túl, átfolyóvizes rendszerben létrehoztunk három pozitív szelekciós csoportot a kísérleti táppal etetett legnagyobb egyedekből, melyeket a későbbiekben tenyészállományként tervezünk használni. A piaci méret elérésekor megmértük az egyedek testsúlyát és rögzítettük az ivarukat (N=783 SZIE és N=2795 GYE). Az adatok kiértékelése R szoftver (ver. 3.5.3) segítségével történt, p <0,05 szignifikancia szinttel.

1. táblázat A kontroll és a kísérleti táp összetétele

Eredmények és következtetések

Megvizsgáltuk a táp és az ivar közötti asszociációt Fisher-egzakt teszttel, azonban egyik helyszínen sem találtunk szignifikáns összefüggést, az ivar-arány minden csoportban 1:1 közeli volt. Félüzemi körülmények között (GYE) az átlagos testsúly csoportonként: kontroll táp 1461,6±490,34g, kísérleti táp 1. csoport 1281,67±515,97g, kísérleti táp 2. csoport 1076,37±464,36, melyek az ANOVA analízis alapján szignifikánsan különböznek (1. ábra). Látható, hogy a csökkentett halliszt tartalmú táppal etetett csoportok alacsonyabb növekedési eréllyel rendelkeznek, mint a kontroll csoport. Modellünk alapján, a tápon túl az ivar hatása is szignifikáns volt, mely arra utal, hogy az ikrások jobban tudják hasznosítani a kísérleti tápot, mint a tejesek. A kontroll táppal etetett csoportban azonban a tejesek növekedési erélye meghaladta az ikrásokét.

1. ábra Csoportonkénti és ivaronkénti testtömeg (g) átfolyóvizes rendszerben

Recirkulációs rendszerben (SZIE) a modellünk segítségével becsült eltérés a kísérleti táppal etetett csoportokban nem bizonyult szignifikánsnak, mely feltételezhetően az alacsonyabb mintaelemszámmal, valamint a visszafogottabb takarmányozással magyarázható. Ivari dimorfizmus azonban mindegyik csoportban megfigyelhető volt a testtömeg tekintetében: a tejesek növekedési erélye recirkulációs rendszerben minden csoportban meghaladta az ikrásokét.

2. ábra Csoportonkénti és ivaronkénti testtömeg (g) recirkulációs rendszerben

A pozitívan szelektált csoportok átlagsúlya: 1. csoport 1712,15±305.01g, 2. csoport 1587,36±378,04g, 3. csoport 1473,79±416,04g, mely a kontroll táppal etetett egyedekéhez hasonló. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy szelekcióval kialakítható a csökkentett halliszt tartalmú tápot jobban hasznosító, fokozottabb növekedési erélyű állomány (3.ábra).

3. ábra A pozitívan szelektált csoportok testtömege (g) átfolyóvizes rendszerben

Összefoglalás

Adataink alapján látható, hogy átfolyóvizes rendszerben a csökkentett halliszt tartalmú kísérleti táppal etetett egyedek rosszabb növekedési eréllyel rendelkeznek, mint a kontroll táppal etetett csoport. Bár recirkulációs rendszerben nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést a különböző táppal etetett csoportok között, feltételezzük, hogy ez az alacsonyabb mintaelemszám vagy a visszafogottabb takarmányozás miatt nem volt kimutatható. Az adatok arra utalnak, hogy az ikrások jobban képesek hasznosítani a növényi fehérjék felhasználásával készült kísérleti tápot, mint a tejesek, azonban ennek bizonyítása további vizsgálatokat igényel. Szignifikáns ivararány eltolódást egyik csoportban sem találtunk. A pozitívan szelektált csoportok testtömeg eloszlása alapján feltételezzük, hogy az állományban megvan a potenciál arra, hogy mesterséges szelekcióval olyan anyaállományt hozzunk létre, mely alacsonyabb takarmány költséggel, fenntartható tenyésztési módszerekkel, a kontroll táppal etetett egyedekéhez hasonló növekedési eréllyel rendelkezzen.

Kulcsszavak: afrikai harcsa, Clarias geriepinus, növekedés, növényi fehérje, szelekció

Köszönetnyilvánítás

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3- I kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült. A munkát az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008, az iFishIENCi projekt (Horizont 2020, No 818036) és a Halászati Operatív Program III. tengelye (“Európai Halászati Alap: a megújuló halászatért” - az Európai Unió és Magyarország támogatásával) támogatták. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Irodalom

Abernathy J., Brezas A., Snekvik K.R., Hardy R.W., Overturf K. 2017. Integrative functional analyses using rainbow trout selected for tolerance to plant diets reveal nutrigenomic signatures for soy utilization without the concurrence of enteritis. PLoS ONE 12.

Alami-Durante H., Médale F., Cluzeaud M., Kaushik S.J. 2010. Skeletal muscle growth dynamics and expression of related genes in white and red muscles of rainbow trout fed diets with graded levels of a mixture of plant protein sources as substitutes for fishmeal. Aquaculture 303, 50–58.

Callet T., Médale F., Larroquet L., Surget A., Aguirre P., Kerneis T., Labbé L. 2017. Successful selection of rainbow trout (Oncorhynchus mykiss) on their ability to grow with a diet completely devoid of fishmeal and fish oil, and correlated changes in nutritional traits. PLoS ONE 12, 1–21.

Gómez-Requeni P., Mingarro M., Calduch-Giner J.A., Médale F., Martin S.A.M., Houlihan D.F., Kaushik S., Pérez-Sánchez J. 2004. Protein growth performance, amino acid utilisation and somatotropic axis responsiveness to fish meal replacement by plant protein sources in gilthead sea bream (Sparus aurata). Aquaculture 23,: 493–510.

Le Boucher R., Dupont-Nivet M., Vandeputte M., Kerneïs T., Goardon L., Labbé L., Chatain B., Bothaire M.J., Larroquet L., Médale F., Quillet E. 2012. Selection for adaptation to dietary shifts: towards sustainable breeding of carnivorous fish. PLoS One. 2012, 7(9).

Mundheim H., Aksnes A., Hope B. 2004. Growth, feed efficiency and digestibility in salmon (Salmo salar L.) fed different dietary proportions of vegetable protein sources in combination with two fish meal qualities. Aquaculture 237, 315–331.

Pongmaneerat J., Watanabe T., Takeuchi T., Satoh S. 2011. Use of Different Protein Meals as Partial or Total Substitution for Fish Meal in Carp Diets. Nippon Suisan Gakkaishi 59, 1249–1257.

Ulloa P.E., Peña A.A., Lizama C.D., Araneda C., Iturra P., Neira R., Medrano J.F. 2013. Growth Response and Expression of Muscle Growth–Related Candidate Genes in Adult Zebrafish Fed Plant and Fishmeal Protein–Based Diets. Zebrafish 10, 99–109.

Vilhelmsson O.T., Martin S.A.M., Médale F., Kaushik S.J., Houlihan D.F. 2004. Dietary plant-protein substitution affects hepatic metabolism in rainbow trout (Oncorhynchus mykiss). British Journal of Nutrition 92, 71.