EURÓPAI ANGOLNA INDUKÁLT IVARÉRLELÉSI ÉS SZAPORÍTÁSI KÍSÉRLET TÖRÖKROSZÁGBAN

Süleyman Öztürk¹, İsa Aydın², Soner Sezen¹, Adem Kurtoğlu², Burak Evren İnanan³, Ahmet Mefut¹, Hüseyin Sevgili¹, Mahir Kanyılmaz¹, Salih Kocakaya¹, Béla Urbányi⁴, Tamás Szabó⁴, Tamás Müller⁴

¹Mediterranean Fisheries Research Production and Training Insitute, Kepez Unit, Döşemealtı, Antalya, Turkey
²Mediterranean Fisheries Research Production and Training Insitute, Beymelek Unit, Demre, Antalya, Turkey
³Aksaray University, Eskil Vocational School, Department of Veterinary Science, Aksaray, Turkey
⁴Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, muller.tamas[kukac]mkk.szie.hu

Kivonat

Bevezetés

Az Európai angolna állománya az elmúlt évtizedek alatt kritikus szintre zuhant az ivadék, és a vándorló állományok túlhalászata, a vízrendezések és környezetszennyezések, valamint a behurcolt paraziták miatt. Az angolna mindezek okán felkerült az IUCN Vörös Listájára, méghozzá a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriába. Jelenleg még senkinek nem sikerült eredményes felkészítés és szaporítást követően egyetlen egy lárvát sem felnevelni, az Európában található angolnák kizárólag természetes szaporulatból származnak.

A török Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium 2018-ban projektet indított a török angolnakutatás és ezen belül az angolna indukált ivarérlelési és szaporítási kísérletek megindítására. Egy török-magyar kutatói együttműködés keretén belül SZIE kutatói aktív segítséget nyújtottak a 2019. évi kísérletsorozatban.

Anyag és módszer

A projekt keretén belül a Beymelek-lagúnából és a Demre Çayağzı kikötőjéből 15 ikrás és 60 tejes angolnát szereztek be halászoktól és telepítették fel a Mediterrán Halászati Kutató Termelés és Továbbképző Intézet kutatólaborjainak kádjaiba. Az ikrások indukált ivarérlelésére heti 20 mg pontyhipofízis/ testtömeg kg, míg a tejesek esetében 1 nemzetközi egység Human Chorion Gonadotropin / testtömeg g alkalmaztak. Az ovuláció kiváltását 17 alpha, 20 beta-DP, vagy GnRH-a+pontyhipofízis+metoklopramid (MIX) hormonkombinációval érték el. Az ovulációt követően vagy in vitro fertilizációval, vagy ívatással próbáltak termékeny ikratételeket nyerni.

Eredmények és következtetések

Három és fél hónapos ivarérlelést követően 5 ikrás érte el az ovuláció közeli állapotot és egy halat sikerült MIX segítségével sikeres ívásra késztetni, mellé helyezett felkészített tejesekkel. Az ikrainkubációt követően a kikelő és elúszó lárvákat 6 napig sikerült nevelni. Ez volt az első sikeres angolnaszaporítás Törökországban. A kísérletek tovább folynak, a következő cél angolna lárvák nevelése ellenőrzött körülmények között.

1. ábra: Angolna nász az ívatókádban

Összefoglalás

Vadon befogott európai angolna állományok hosszantartó indukált ivarérlelési kísérletek eredményeként (heti ismételt pontyhipofízis kezelés 3,5 hónapon keresztül) sikerült ovuláció közeli állapotba hozni ikrás egyedeket. Egy ikrásban sikeresen váltottak ki ovulációt, egy hormonkoktéllal (GnRH-a+pontyhipofízis+metoklopramid), ezt követően az ívatókádba mellé behelyezett és felkészített tejessel sikeresen leívott. A termékeny ikrából kikelő lárvákat 6 napig sikerült életben tartani.

Kulcsszavak: DHP, hCG, pontyhipofízis, angolna lárva

Köszönetnyilvánítás

A munkákat a török félről TAGEM/HAYSÜD/18/A6/P2/599 pályázat támogatta. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást a Haltudományok Fejlesztéséért Alapítvány, valamint az Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (1783-3/2018/FEKUTSTRAT) támogatta, a Szent István Egyetem vízzel kapcsolatos kutatások tématerületi programja keretében. A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.