A kihelyezési és takarmányozási intenzitás hozamra és költségekre gyakorolt hatásának modellezése ponty halastavi termelésénél
Gyalog Gergő1, Berzi-Nagy László1, Csukás Béla2, Varga Mónika1,2
1NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas, Anna-liget 35.
2Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
Az elmúlt évtizedekben számos matematikai modell készült abból a célból, hogy leírja a tavi pontyhozamok, illetve az input tényezők (pl. a kihelyezett tenyészanyag, a takarmány és a szerves trágya) közötti összefüggést meghatározó számszerű kapcsolatot. A ClimeFish projekt keretében erre a feladatra a Programozható Struktúrák módszerét alkalmaztuk, amely napi (szükség esetén kisebb) időlépésekkel leírja az egyszerűsített tavi táplálékhálózat dinamikáját a menedzsment beavatkozások figyelembevételével (pl. takarmány és trágya beadagolás, víz pótlás, stb.). A modell meghatározza a tápláléklánc különböző szintjein álló szervezetek (fitoplankton, zooplankton, bentosz, hibrid busa és ponty) különféle tápanyag felvételét és a biomassza (a ponty és a busa esetében testtömeg) növekedését, ezen csoportok energia termelését, respirációját, bomlását, a detritusz képződését és felhasználását, illetve az egyes tápanyag komponensek kioldódását. A dinamikus mérlegmodell figyelembe veszi a meteorológiai (hőmérséklet, radiáció, párolgás), fizikai és vízkémiai tényezők (oxigén koncentráció, pH, ammónia) napi változását is.
A modell outputjaként – a klimatikus tényezők ismeretében – meghatározhatók az adott (átlagos, vagy változó) klímájú év(ek)re várható hozamok, valamint az ebből származtatott hatékonysági indikátorok és termelési költségek is. Az alábbi két ábra mutatja a nettó pontyhozamok valamint fajlagos költségek szimulációját a 2006 és 2016 időszakra jellemző átlagos időjárást feltételezve.
A kutatás a ClimeFish projekt keretében, az Európai Unió H2020 támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.