A HARCSABAJUSZ KÜLÖNÖS ELVÁLTOZÁSA
Sellyei Boglárka1, Demeter Krisztián2, Szentgyörgyvölgyi Ákos2, Varga Zsuzsanna1, Borzák Réka1, Doszpoly Andor1, Molnár Kálmán1, Székely Csaba1
1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2Dalmand Zrt.
Kivonat
A fejen, általában az ajkak környékén található bajusz számos tengeri és édesvízi halfaj jellegzetes ismertető jegye. A bajuszszálak tulajdonképpen speciális tapintó és íz-érzékelő funkcióval rendelkező érzékszervek, melyek elhelyezkedése, száma és mérete fajonként jelentősen változik.
Szerkezetük alapvetően egységes, külsejüket nyálkasejtekben és ízlelőbimbókban gazdag hám fedi, a belső merevítést porcos váz szolgálja. Önálló vér- és idegellátással, valamint a többirányú mozgást biztosító izomzattal rendelkeznek.
Segítségükkel a táplálék felkutatása a sötét vizekben is eredményes.
A legtöbb bajusszal rendelkező halfaj táplálékát főként az aljzaton keresi, mint a harcsa, a ponty, a tok-, vagy márna-félék, illetve egyes cápa fajok.
Az európai harcsa (Silurus glanis) rendkívül falánk ragadozó, főként szürkületkor és éjszaka rabol, melynek sikerét a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszál biztosítja.
Az általunk részletesen megvizsgált esetben, a telelőben történt őszi ellenőrző halászat során számos egyed került elő, melyeknek több bajuszszálán (mandibuláris és maxilláris egyaránt) szöveti erózió volt megfigyelhető. A halak, eltekintve a bajusz-hiánytól, mind a külső, mind a belső vizsgálat során egészségesnek tűntek.
A kóroktani vizsgálatok paraziták jelenlétét nem mutatták. A mikrobiológiai vizsgálat során néhány, főként Aeromonas faj kitenyészthető volt. A virológiai vizsgálatokban vírust nem sikerült izolálni.
A halbajusz struktúráját számos halfajban már korábban vizsgálták, de az európai harcsa esetében ez kevéssé ismert. Kórszövettani vizsgálataink az esettel kapcsolatban e hiányosságot próbálták enyhíteni, bár jellemző strukturális elváltozásokat e téren sem tudtunk kimutatni. Így továbbra is vizsgálandó rejtély maradt előttünk az eset.
Mindazonáltal az eset pozitív hozadéka, melyet saját megfigyeléseink is alátámasztanak, hogy számos más halfajhoz hasonlóan, a sérülést követően az európai harcsa bajuszszálai is képesek a regenerálódásra.
A munka a GINOP-2.3.2-15-2016-00025 (GOODFISH) által finanszírozott kutatási projekt anyagi támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.