A GENETIKAI DIVERZITÁS ÉS A VISELKEDÉS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA FOGASSÜLLŐBEN

Benedek Ildikó1, Lehoczky István2, Kovács Balázs3, Zsolnai Attila1, Molnár Tamás1,2,3

1Kaposvári Egyetem AKK, Viselkedés-genetikai Munkacsoport (HK-4)7400 Kaposvár Guba S. u. 40.
2Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) 2100 Gödöllő Isaszegi út 200.
3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter K.u. 1

Kivonat

A genetikai diverzitás és a fitnesz kapcsolata már régóta ismert. Számos tulajdonság, (mint pl. a növekedés, szaporodás) esetében leírták, hogy a magasabb diverzitású egyedek teljesítménye nagyobb. Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk (Molnár et al. 2018), hogy a süllő pelletált takarmányra szoktatása során a viselkedésben szelekció mutatható ki, és a kevésbé exploratív, stressz érzékeny egyedek alkalmazkodnak hamarabb az intenzív körülményekhez. Feltételezzük, hogy ez az erős szelekció genetikai szelekciót is eredményez az állományon belül, mely alapját képezheti a domesztikációs folyamatnak. Tiira et al. 2006 kimutatták sebes pisztráng esetében, hogy a domináns egyedek magasabb átlagos heterozigozitással rendelkeztek. Vilhunen et al. 2008 ugyanebben a fajban arra is rámutattak, hogy a magasabb heterozigozitású egyedek ragadozó jelenlétében magasabb aktivitást és kockázatvállalást mutattak.

Alaphipotézisünk a jelen vizsgálatban, hogy az eltérő viselkedésű (kockázatvállaló) egyedek a süllő esetében is eltérő genetikai diverzitással rendelkeznek, mely az intenzív nevelés során jelentős hatással bírhat. Összesen 143 süllőivadékot vizsgáltunk melyek között tápra átszokott, kannibál és tápot nem fogyasztó egyedek is voltak. Az összes egyedet egy új tárgy teszt eredményei alapján három klaszterbe soroltuk be (visszahúzódó, átlagos és felfedező). Ezt követően vizsgáltuk az egyedek genetikai diverzitását, 19 mikroszatellit markert felhasználva. Eredményeink nem tudták igazolni alaphipotézisünket, a diverzitás a szelektált csoportokra jellemző tendenciáknak megfelelően alakult. A várt heterozigozitás a három csoportban az alábbi volt: 0,64±0,16; 0,68±0,12; 0,66±0,13 a visszahúzódó, átlagos és felfedező csoportokban. Hasonló tendenciát figyeltünk meg az allélgazdagság (4,7±1,3; 5,6±1,1; 5,4±1,2) és a privát allélgazdagság esetében is (0,06±0,21; 0,47±0,56; 0,30±0,47). Látható, hogy minden paraméter esetében az átlagos csoport mutatta a legmagasabb variabilitást, míg a visszahúzódó csoport a legalacsonyabbat. Statisztikailag azonban a különbség csak a privát allél gazdagság esetében volt igazolható a visszahúzódó és az átlagos csoport közt.

 

A vizsgálat az OTKA K112070 és az EFOP 3.6.1-16-2016-0007 kutatási programok támogatásával valósult meg.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.