TÓBÓL RECIRKULÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS HATÁSA SÜLLŐIVADÉKOK STRESSZ-, ILLETVE NEM SPECIFIKUS IMMUNVÁLASZÁRA

Molnár Zsuzsanna, Péter Géza, Uroš Ljubobratović, Rónyai András, Jeney Galina

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

A süllő egy perspektivikus, piaccal rendelkező, fontos halfaj, melynek intenzív tenyésztési technológiája csak részben kidolgozott. Tenyésztése során a legfontosabb korlátozó tényező fokozott stresszérzékenysége. Az elhúzódó stresszállapotnak negatív hatása van számos szaporodással és tenyésztéssel kapcsolatos paraméterre, illetve a betegségekkel szembeni ellenálló-képességre. A stresszhatások csökkentése növeli a tenyésztési technológia biztonságát. A süllő esetében ez a kérdés különösen fontos, mert egyfelől az intenzív haltenyésztés perspektivikus faja, másfelől kiemelkedően érzékeny a környezeti hatásokra.

A vizsgálat célja a szállítás süllőivadékok stressz- és nem-specifikus immunválaszára gyakorolt hatásának tanulmányozása volt. A kísérletben két csoportot vizsgáltunk, melyek csak az anyák származásában különböztek. Ez a két csoport a vad (folyóból kifogott anyák) és az intenzív (intenzív körülmények között nevelt anyák) volt. A halakat tavi előnevelés után helyeztük át recirkulációs rendszerbe. Hét alkalommal vettünk nyálkamintát. Áthelyezés előtt, áthelyezés után 1, 6, 24, 48 órával és 10, illetve 22 nappal. A nyálkában mérhető stressz- és nem specifikus immunparamétereket vizsgáltuk, melyek a kortizol, a glükóz, a lizozim, az immunglobulin és az összfehérje voltak. Kortizol esetén áthelyezés előtt és 1 órával utána találtunk szignifikáns eltérést a csoportok között, előtte a vad, 1 órával utána pedig az intenzív csoportban volt magasabb a koncentrációja. Glükóz esetén a 6 órás és a 22 napos mintavételek kivételével minden esetben szignifikáns eltérés mutatkozott, 24 óránál a vad, a többi időpontban az intenzív csoportban mértünk magasabb szintet. Lizozim esetén nem találtunk eltérést a csoportok között. Az immunglobulin esetén a 10. napon a vad csoportban mértünk magasabb szintet, míg az összfehérje koncentráció 1, 24 és 48 óránál az intenzív csoportban volt magasabb.

Megállapítható, hogy a szállítás hatására a süllőivadék érzékényen reagált, és a stresszválasz a két csoportnál szignifikánsan különbözött.

 

A munkát az AQUAEXCEL2020 projekt keretein belül végeztük (Horizon 2020, project number 652831). Az első szerző köszönetet mond a Földművelésügyi Minisztérium Kutatói utánpótlást elősegítő programjának azért, hogy lehetőséget nyújtott munkája elvégzéséhez.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.