TÓBÓL RECIRKULÁCIÓS RENDSZERBE TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS HATÁSA SÜLLŐIVADÉKOK STRESSZ-, ILLETVE NEM SPECIFIKUS IMMUNVÁLASZÁRA
Molnár Zsuzsanna, Péter Géza, Uroš Ljubobratović, Rónyai András, Jeney Galina
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A süllő egy perspektivikus, piaccal rendelkező, fontos halfaj, melynek intenzív tenyésztési technológiája csak részben kidolgozott. Tenyésztése során a legfontosabb korlátozó tényező fokozott stresszérzékenysége. Az elhúzódó stresszállapotnak negatív hatása van számos szaporodással és tenyésztéssel kapcsolatos paraméterre, illetve a betegségekkel szembeni ellenálló-képességre. A stresszhatások csökkentése növeli a tenyésztési technológia biztonságát. A süllő esetében ez a kérdés különösen fontos, mert egyfelől az intenzív haltenyésztés perspektivikus faja, másfelől kiemelkedően érzékeny a környezeti hatásokra.
A vizsgálat célja a szállítás süllőivadékok stressz- és nem-specifikus immunválaszára gyakorolt hatásának tanulmányozása volt. A kísérletben két csoportot vizsgáltunk, melyek csak az anyák származásában különböztek. Ez a két csoport a vad (folyóból kifogott anyák) és az intenzív (intenzív körülmények között nevelt anyák) volt. A halakat tavi előnevelés után helyeztük át recirkulációs rendszerbe. Hét alkalommal vettünk nyálkamintát. Áthelyezés előtt, áthelyezés után 1, 6, 24, 48 órával és 10, illetve 22 nappal. A nyálkában mérhető stressz- és nem specifikus immunparamétereket vizsgáltuk, melyek a kortizol, a glükóz, a lizozim, az immunglobulin és az összfehérje voltak. Kortizol esetén áthelyezés előtt és 1 órával utána találtunk szignifikáns eltérést a csoportok között, előtte a vad, 1 órával utána pedig az intenzív csoportban volt magasabb a koncentrációja. Glükóz esetén a 6 órás és a 22 napos mintavételek kivételével minden esetben szignifikáns eltérés mutatkozott, 24 óránál a vad, a többi időpontban az intenzív csoportban mértünk magasabb szintet. Lizozim esetén nem találtunk eltérést a csoportok között. Az immunglobulin esetén a 10. napon a vad csoportban mértünk magasabb szintet, míg az összfehérje koncentráció 1, 24 és 48 óránál az intenzív csoportban volt magasabb.
Megállapítható, hogy a szállítás hatására a süllőivadék érzékényen reagált, és a stresszválasz a két csoportnál szignifikánsan különbözött.
A munkát az AQUAEXCEL2020 projekt keretein belül végeztük (Horizon 2020, project number 652831). Az első szerző köszönetet mond a Földművelésügyi Minisztérium Kutatói utánpótlást elősegítő programjának azért, hogy lehetőséget nyújtott munkája elvégzéséhez.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.