
Recirkulációs Akvakultúra Rendszer elemzése a kísérleteket kiegészítő dinamikus szimulációs modell felhasználásával
Kucska Balázs1, Gyalog Gergő2, Varga Mónika3, Csukás Béla3
1Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár
2Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
3Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
A recirkulációs akvakultúra rendszerek (RAS) tervezése és üzemeltetése hatékonyan támogatható a folyamat számítógépi modellje segítségével. Mivel a kísérleti munka időigényes és költséges, ezért az összetett folyamat részletes elemzését jól kiegészíti a számítógépi szimuláció. Jelen munkában a Kaposvári Egyetem Akvakultúra Tanszékén kialakított félüzemi méretű RAS rendszeren végzendő kísérletek előkészítése céljából az egyetem Folyamathálózat Mérnöki Kutatócsoportja által kidolgozott számítógépi modellezési és szimulációs módszert (Közvetlen Számítógépi Leképezés) alkalmaztuk. Az új módszer rugalmasan támogatja a különféle üzemeltetési körülmények tesztelését, valamint a RAS rendszerekre vonatkozó döntések meghozatalát.
A vizsgálatok során az Afrikai harcsára (Clarias gariepinus) az irodalomban, illetve a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézetben elérhető összefüggéseket és adatokat használtuk fel a súlynövekedés, a tápanyaghasznosítás, a fekál és ammónia kiválasztás, a mortalitás, stb. figyelembevételére. A munka jelen szakaszában azt vizsgáltuk, hogy miként hatnak a különféle üzemeltetési paraméterek a vízfelhasználásra és a szennyvízkibocsátásra, illetve ezen keresztül a folyamat költségeire. Az alábbi szimulációs minta (Táblázat) azt mutatja, hogy szennyezéssel és a vízzel kapcsolatos költségek mennyire érzékenyek a különböző technológiai paraméterek változtatására (például a víz forgatására és a pótlóvíz mennyiségére).
Táblázat: A szimulációs modell alapján kalkulált értékek egyes technológiai paraméterek függvényében
Szcenáriók | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
Óránkénti vízcsere a medencékben (%) | 21 | 21 | 21 | 21 | 17 | 17 | 25 | 17 | 25 |
Vízvisszaforgatási arány (%) | 95 | 95 | 95 | 90 | 90 | 95 | 95 | 90 | 90 |
Biofilter hatékonysága (%) | 95 | 60 | 30 | 60 | 60 | 95 | 95 | 95 | 95 |
Fajlagos szennyvízköltségek (Ft/kg tömeggyarapodás)1 | 12.1 | 12.8 | 14.0 | 13.3 | 13.3 | 12.1 | 12.2 | 12.3 | 12.3 |
Fajlagos vízfelhasználás (m3/kg tömeggyarapodás) | 0.66 | 0.66 | 0.66 | 1.32 | 1.05 | 0.53 | 0.79 | 1.05 | 1.57 |
Fajlagos vízköltség (Ft/kg tömeggyarapodás) | 28.1 | 28.1 | 28.1 | 55.9 | 44.4 | 22.4 | 33.4 | 44.4 | 66.5 |
1A szennyvízköltségeket az elfolyóvíz kalkulált vízkémiai paraméterei (COD, NH4, NO3 and NO2) alapján számítottuk.
Munkánkat a „HOP3_COLL1 1699329032” projekt támogatásával felújított kutatási infrastruktúrában végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.