
KELTETŐHÁZI FERTŐTLENÍTŐSZEREK PISZTRÁNG IKRÁKON TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI ELEMZÉSE
Fodor István1, Hoitsy György2, Eszterbauer Edit3, Bokor Zoltán4, Urbányi Béla4 és Ózsvári László1
1Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék, Budapest
2Hoitsy és Rieger Kft., Lillafüred
3MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
4Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A pisztráng ikrák fertőtlenítésének gazdasági elemzése során a hagyományos fertőtlenítőszerek (felváltva réz-oxiklorid és formalin) és egy gyári szer (Divosan Forte) eredményeit vetettük össze különböző kezelési protokollok (dózis, kezelési gyakoriság, bejuttatás helye) mellett. A költségek közül a változó költségeket (fertőtlenítőszer költsége, bérköltség) vettük figyelembe résztervezéssel végzett számításaink során, míg a bevétel az értékesíthető felúszott ivadékokból származott. A fertőtlenítőszer költsége elhanyagolható volt, az összköltséget döntően a bérköltség határozta meg minden esetben. Az ezer kiindulási termékenyített ikrára vetített állategészségügyi költségen felüli árbevétel (fedezet) alapján rangsoroltuk az egyes kezeléseket. Az egyes kezelések fedezete 5,8 és 48 ezer Ft között változott, és alapvetően az előállított értékesíthető ivadékok értéke határozta meg. A heti egyszeri kezelésre történő átállás és a kiindulási ikraszám növelése révén (2000-ről 3000-re) úgy sikerült több értékesíthető ivadékot előállítani, hogy eközben a bérköltség, ezáltal az összköltség is jelentősen csökkent. A fedezet alapján kialakított rangsorban a Divosan Forte 0,01%-os koncentrációban történő heti egyszeri alkalmazása (a kádak vizébe és a felületükre juttatva) végzett az élen, amely kezelés ezer kiindulási ikrára vetítve átlagosan 47 836 Ft állategészségügyi költségen felüli bevételt eredményezett. Hangsúlyozandó azonban, hogy a legrosszabb gazdasági eredményt is a Divosan Forte alkalmazásával értük el (0,01%-os koncentrációban 2 naponta a vízbe és a kádak felületére juttatva), vagyis a felhasználás módja alapvetően meghatározza a kezelőszer alkalmazásának jövedelmezőségét.
Munkánkat a K + F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése c. projekt támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.