Az adatgyűjtési keretrendszer (DCF) – adatgyűjtés, kezelés és felhasználás jelentősége a halászati ágazatban

Juhász Anikó

Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest

Kivonat

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének javítását. Ennek megvalósítása, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapban (a továbbiakban: ETHA) meghatározott követelmények teljesítése érdekében az ágazat tudományos értékelésének optimalizálásához szükség van adatok gyűjtésére. Az Európai Tanács 199/2008/EK rendelete közösségi keretet [Data Collection Framework (DCF)] hozott létre a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására, valamint a közös halászati politika végrehajtásához szükséges tudományos szakvélemények beszerzésére. Az ETHA létrehozásáról szóló 508/2014/EU rendelete a hatálya alatt megalkotott operatív programok végrehajtása során kötelezi a tagállamokat a DCF keretein belül történő adatgyűjtésre.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 2014-2020-as időszakában az ágazati statisztikai adatok gyűjtését és elemzését az európai uniós szempontrendszer szerinti kialakítását Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) végzi. Az AKI felelős az akvakultúra-adatok gyűjtéséért, e-tekintetben a programozási időszakban az akvakultúrára és halfeldolgozásra vonatkozóan társadalmi és gazdasági adatok gyűjtését fogja végezni.

Az adatok felhasználói körébe tartoznak a kormányzati szervek, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, egyedi adatkérők, kutatók és a média szereplői. Az adatok felhasználói közé tartoznak még az EU intézményei (Eurostat, Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság), illetve más nemzetközi szervezetek (OECD, FAO), amelyek adatigényei teljes mértékben teljesíthetők.

Az AKI által végzett halászati ágazatban végzett adatgyűjtés támogatja a begyűjtött adatok minőségének javulását, az adatok kezeléséhez és felhasználásához, valamint a közös halászati politika végrehajtásához szükséges tudományos és halászati ágazatot meghatározó szakvélemények kialakítását, és megalapozzák a kormányzati szervek döntéshozatalát. Az új rendszer tehát lehetővé teszi, hogy az ágazati szereplők széles körben hozzáférjenek a mezőgazdaság irányításával és a mezőgazdasági kutatási munkával kapcsolatos információkhoz, valamint döntéstámogató mechanizmust biztosít a felhasználó csoportok (termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek, irányító testületek) részére. A fejlesztéseknek köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatók terhei, miközben javul és felgyorsul a rendszerek közötti adatáramlás. Ezen kívül további információk csatolhatók az adatszolgáltatók, a szakmai szervezetek és az állampolgárok részére. A fejlesztés javítja a mezőgazdasági termelők információ-ellátottságát, és fokozza a jelenlegi állami információs rendszerek és adatbázisok hasznosíthatóságát, ezáltal javítja a hazai mezőgazdasági termelők körében az információk hasznosulását.

A DCF-ben meghatározott feladatok főbb céljai:

• A halgazdálkodási adatok gyűjtésének és kiértékelésének javítása.
• A tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás támogatása.
• Az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából.
• A tagállamok és a regionális hatóságok képviselőinek részvétele azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő, vagy a nemzetközi testületeknek tudományos szakvéleményeket kibocsátó ülésein.