A SÜLLŐ TÁPRA SZOKTATHATÓSÁGA ÉS ÉLŐ ZSÁKMÁNY SZERZÉSI KÉPESSÉGE KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA
Csuvár Adrienn1, Benedek Ildikó1, Molnár Marcell2, Molnár Tamás1
1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék, Kaposvár
2Kaposvári Egyetem, Vadbiológiai és Etológiai Tanszék, Kaposvár
Kivonat
Vizsgálatunk hipotézise az volt, hogy a pelletált takarmányra eltérő módon átszokó halak élő eleséget is eltérő mértékben képesek zsákmányolni. Az élőhal etetési tesztet Turreson and Brönmark (2004) módszertana alapján végeztük. A mért paraméterek a következők voltak: a zsákmányszerzést megelőző rácsapások száma, alkalmazott taktika, zsákmányszerzés sikere, a préda behelyezése és a rablás kezdete közti, valamint a rablás kezdete és az első rácsapás közti idő, és a prédakezelés módja. A pelletfogyasztás kezdetének alapján képzett tápos csoportok (korai, normál, kései) és pelletet nem fogyasztó egyedek első öt zsákmányszerzését vizsgáltuk, rózsás díszmárna zsákmány etetése mellett. A négy csoportban a zsákmányszerzés sikere eltérő volt (sorrendben: 9,3%, 18,7%, 31,4% és 33,3%). A bonferroni korrekció után azonban csak a korai és a nem-fogyasztó csoportok közt volt szignifikáns a különbség. A pelletfogyasztó csoport (20,2%) egyben kezelve szignifikánsan alacsonyabb sikert ért el, mint a pelletet nem fogyasztó. A sikeres rablások tekintetében a fent említett paraméterek nem különböztek a csoportok közt. Azonban a prédakezelés ideje és a zsákmányszerzésig eltelt idő eltért az első és a negyedik-ötödik prédaszerzés közt. A szükséges rácsapások száma csökkenő tendenciát mutatott.
Eredményeink alapján a zsákmányszerzés hatékony megtanulásához legalább három sikeres predáció szükséges a süllőnél.
A vizsgálat az OTKA K112070 téma támogatásával készült.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.