SZAPORÍTÁS HATÁSA VAD ÉS INTENZÍV KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEVELT SÜLLŐ ANYÁK STRESSZ- ÉS IMMUNOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
Molnár Zsuzsanna, Uroš Ljubobratović, Péter Géza, Tijana Ristović, Rónyai András, Jeney Galina
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI), Szarvas
Kivonat
Tenyésztett halak esetében a hosszantartó stressz nagymértékben befolyásolhatja azok tűrőképességét, rezisztenciáját illetve szaporodó képességét, ezért fontos az azokat érő stressz okozta változások tanulmányozása. A süllő esetében ezek a vizsgálatok különösen fontosak, ugyanis egy viszonylag új, viszont fontos faja az intenzív haltermelésnek és ezidáig kevés irodalmi adat található ebben a témában. A NAIK HAKI feladata az AQUAEXCEL2020 projekt keretében egy munkacsomagon belül a stressz hatásának vizsgálata a süllő immunológiai állapotára. Ezen belül szállítási és szaporítási stressz vizsgálatokat folytattunk.
Ebben a munkánkban a szezonon kívüli szaporítás hatását vizsgáltuk. Három csoport, egy vad, egy intenzív és egy kontroll csoport ikrás és tejes egyedeit vizsgáltuk a szaporítás során. A két kísérleti csoportot hormonálisan kezeltük. A kontroll csoportnál hormon helyett fiziológiás sóoldatot (placebo) alkalmaztunk. A kontroll csoportból, a placebo beadása előtt, majd mindhárom csoportból a hormon és placebo beadása után 48 órával vettünk mintát. A vad és intenzív csoportok ikrás egyedeiből közvetlen az ikra lefejése után, a tejesekből és a kontroll csoport egyedeiből pedig az utolsó ikrás ovulációja után 24 órával gyűjtöttünk mintát. A vérszérumban mérhető stressz-és immunológiai paramétereket vizsgáltuk, melyek a glükóz, a lizozim, az összfehérje és az immunglobulin voltak.
A glükóz koncentráció ikrások esetén ovuláció után a három csoportban szignifikánsan eltér egymástól. Az intenzív és vad csoportoknál az ovuláció utáni mérésnél az ikrásoknál szignifikánsan magasabb szintetmértünk, mint a tejeseknél, illetve az ikrásoknál az ovuláció után szignifikánsan megnövekedett a vércukor koncentráció a 48 órás méréshez képest.
A lizozim esetén mind a csoportok típusa, mind az idő, mind a nem hatással volt a mért eredményekre, azonban e paraméterek együttes hatása nem jelent meg. Az összfehérje szint azikrásoknál a 48 órás mérésnél a vad csoportnál alacsonyabb volt a másik két csoporthoz képest. Ovuláció után a vad és az intenzív halaknál szignifikánsan megnövekedett a kontrollhoz képest, viszont a vad és intenzív halak között már nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést. A tejeseknél 48 órás mérésnél nem volt eltérés a csoportok között, viszont az ovuláció utáni mérésnél a kontroll csoportban szignifikánsan magasabb volt az összfehérje koncentráció a másik két csoporthoz képest. Mind a vad, mind az intenzív csoportban ikrásoknál az ovuláció utáni koncentráció szignifikánsan nőtt, míg tejeseknél csökkent a 48 órás méréshez képest. Az immunglobulin koncentráció ikrásoknál az intenzív csoportban a 48 órás mérésnél a vad csoporthoz képest szignifikánsan magasabb volt, ovuláció után pedig a kontrollhoz képest emelkedett. Tejeseknél 48 óránál az intenzív és a vad csoportban szignifikánsan magasabb volt az immunglobulin koncentráció a kontrollhoz képest, ovuláció után a kontroll szignifikánsan megnőtt a másik két csoporthoz képest.
Az intenzív és a vad csoporton belül mindkét mérésnél szignifikáns eltérés van a nemek között, a két csoportban ikrásoknál szignifikáns növekedés volt a két mérés között, míg tejeseknél szignifikáns csökkenés volt tapasztalható. (1. ábra)
Az eredmények alapján látható, hogy a szaporítás nagymértekben hat a halak állapotára: jelentős mértékben emelkedett a vércukorszint, és az immunológiai paraméterek is megváltoztak. Ezen belül a vad és intenzív körülmények közt nevelt halak között, valamint a nemek között is jelentős eltéréseket tapasztaltunk. A munkát tovább folytatjuk az AQUAEXCEL2020 projekt keretében.
A munkát az AQUAEXCEL2020 projektkeretein belül végeztük (Horizon 2020, project number652831). Az első szerzőköszönetet mond a Földművelésügyi Minisztérium Kutatói utánpótlást elősegítő programjának azért, hogy lehetőséget nyújtott munkája elvégzéséhez.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.