SÜGÉR ÁLLOMÁNYOK GENETIKAI DIVERZITÁS VIZSGÁLATA
Keszte Szilvia1, Balogh Erna1, Ősz Ágnes1, Uri Csilla1, Guti Csaba1, Bokor Zoltán1, ifj. Radóczi János2, Urbányi Béla1, Kovács Balázs1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szabolcsi Halászati KFT, Nyíregyháza
Kivonat
A molekuláris markerekkel végzett genetikai vizsgálatok sügér (Perca fluviatilis) esetében is megfelelő alapot nyújtanak különböző tenyésztési programok kidolgozására. Kutatási programunk során egy nagyobb tenyészállomány és több kisebb populáció egyedeit vizsgáltuk meg, célul tűzve ki az állományok genetikai diverzitásának felmérését, mely egy későbbi keresztezési terv alapjául szolgálhat.
A mitokondriális DNS ún. D-loop vagy kontroll régióját vizsgáltuk, mely kiváló eszköz törzsfejlődési, valamint populáció genetikai vizsgálatokhoz, mivel anyai öröklődésű és nem képes rekombinálódni az utódnemzedékben. A kutatást segítette, hogy a génbankban számos szekvencia adat található.
A szövetminták többsége (198 db) a kemecsei állományból származik. Ezeket vetettük össze 14 biatorbágyi, 13 dunaföldvári, 14 ráckevei és 14 a lengyel Olsztyn településről származó egyedek mintáival. A farokúszó mintákból izolált DNS-ből polimeráz láncreakcióval felsokszorosítottuk a kívánt szakaszt, melyen szekvencia analízist végeztünk, majd a kapott adatokat a MEGA 6 program segítségével értékeltük ki.
A szekvenciák közt hat ponton kaptunk eltérést, mely alapján összesen hét haplotípust tudtunk elkülöníteni az öt populáción belül. Az egyes állományok egyedei a különböző polimorfizmusok alapján, a kemecsei nagyszámú mintát tartalmazó tenyészállomány kivételével, egy-egy haplotípusba tartoznak. A legnagyobb változatosságot a kemecsei állomány mutatta, az elkülönített hét haplotípus mindegyike megtalálható ebben az állományban, mely azonban a nagy mintaszámból is eredhet. A többi populáció esetében ennél kisebb változatosságot kaptunk, például egy állományban általában egy haplotípus jelent meg. Eredményeink alapján keresztezési tervet dolgozunk ki, mely a kemecsei állomány diverzitás megőrzését, növelését szolgálja.
A munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése c. projekt és a Kutatókari kiválósági Támogatás (9878-3/2016/FEKUT) pályázatai támogatták.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.