Parazitás fertőzöttségek és betegségek természetes vízi és tenyésztett süllőállományokban
Molnár Kálmán, Varga Ádám, Székely Csaba
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A süllő tervezett tenyésztésbe vonása indokolja, hogy többéves jegyzeteinket átnézve képet adjunk az általunk kimutatott süllő-élősködőkről, s kiemeljük azokat a fajokat, amelyek a halfaj tenyésztése során szerepet játszhatnak.
Természetes vizekben elsősorban a Balatonon végzett többéves vizsgálatunk bizonyítja, hogy a süllőnek nincs semmivel sem kevesebb kórokozó parazitája, mint más halfajainknak. Eddigi munkánk során erről a halfajról 31 különböző rendszertani helyű élősködőt tudtunk kimutatni a Balatonból, s ezek között több, jelentős fertőzöttséget okozó, pathogén faj is létezik.
Az élősködők egy része tipikusan csak természetes vizekben előfordulni képes parazita, melyek halastavakban, illetve intenzív tenyészetekben való előfordulásával nem kell számolnunk. Ilyenek a süllőivadék belében gyakran előforduló Camallanus fonálféregek, a Proteocephalus galandférgek, a Bucephalus mételyek, valamint az uszonyokon fekete pettyes betegséget okozni képes Apophallus metacerkáriák. Ezeknek az élősködőknek a fejlődéséhez tógazdaságokban, vagy intenzív telepeken nincsenek meg a megfelelő köztigazda szervezetek.
Ugyanakkor néhány parazita faj esetében feltételezhető, hogy tógazdaságokban és intenzív telepeken azok a pontyfélékhez hasonló fertőzöttséget okozhatnak. Nem kétséges, hogy a darakór kórokozója, az Ichthyophthirius multifiliis a süllőt is károsítani tudja, s bár a süllőn más Trichodina fajok élősködnek, mint a pontyon, ezek is megtelepedhetnek a halakon. Nemzetközi adatok vannak a fátyolbetegségnek, (ichthyobodonózis-costiózis) az előfordulására vonatkozóan tenyésztett állományokban. Ezek a fajok is elszaporodásra képesek. Valószínűnek tartjuk, hogy az Ergasilus sieboldi és Argulus foliaceus nevű parazitarákok tógazdaságokban is hasonló intenzív fertőzést okozhatnak, mint a Balatonban. A süllőnek is megvan a maga specifikus, gócos kokcidiózist okozni képes élősködője.
Természetesen kútvízre épülő recirkulációs rendszerekben semmiféle élősködő-fertőzöttségre nem kell számítanunk. De, vajon lesz ilyen? Ha esetenként mégis a fél-intenzív megoldásokban gondolkodnak tenyésztőink, akkor szíves figyelmükbe ajánljuk azt az Ancyrocephalus paradoxus okozta kopoltyúférgességet, amely már Magyarországon is bemutatkozott, s amely a kopoltyúlemezek destrukciójával és elhullással járó tünetekben jelentkezett intenzíven nevelt süllő állományokban.
A süllő vírusos és baktériumos betegségeiről keveset tudunk. A harcsa és csuka újabban kimutatott vírusos betegségei azonban arra utalnak, hogy ezekkel is számolni kell a halfaj intenzív tenyésztésbe vonása esetén.
Támogatás: OTKA K 100132. sz. szerződés.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.