Különböző összetételű takarmányok hatása halastavak anyagforgalmára
Berzi-Nagy László, J. Sándor Zsuzsanna, Adorján Ágnes, Tóth Flórián, Gál Dénes, Kerepeczki Éva
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Az ARRAINAEU FP7 kutatási projekt (Haladó kutatási kezdeményezés a táplálkozásért és az akvakultúráért) célja új, kísérletileg igazolt hatású haltápok alkalmazhatóságának a vizsgálata. Jelen tanulmányban egy növényi összetevőkből (PM/VO) álló, egy halolaj- és halliszttartalmú(FM/FO), valamint kontrollként egyhagyományos gabonaalapú(CT)haltakarmány halastavak anyagforgalmára kifejtett hatásait elemeztük. 2015-ben takarmánytípusonként három párhuzamos halastóban végeztük a kísérletet. A tavakatkétnyaras ponty (Cyprinus carpio) monokultúrával telepítettük. Az anyagforgalom elemeinek meghatározásakor a nitrogénre(N) és a foszforra (P), illetve a szervesanyag-tartalomra(OM) alapoztuk az összehasonlítást. Figyelembe vettük az anyagforgalom számításakor a feltöltővíz, a bevitt takarmányok, a trágya, a lecsapolt víz, illetve a telepített és a lehalászott hal biomassza mennyiségét és összetételét.
A kísérleti takarmányok használata (FM/FO és PM/VO) a kontrollhoz viszonyítva többszörösére növelte a nitrogén (FM/FO: 11,8 g/m3, PM/VO: 13,3 g/m3,CT: 3,4 g/m3) és a foszfor bevitelt (FM/FO: 2,3 g/m3, PM/VO: 1,7 g/m3, CT: 0,6 g/m3),míg a bekerült szerves anyag mennyisége hasonló (FM/FO:300,8 g/m3, CT: 294,6 g/m3)vagy kismértékben magasabb volt (PM/VO: 347,8 g/m3). A kísérleti takarmánnyal etetett tavak a nitrogén és foszfor esetébena kontrollhoz képest (CT: 6,4gN/m3; 0,6 gP/m3) magasabb átlagos retenciót mutattak (FM/FO: 14,0 gN/m3; 2,2 gP/m3; PM/VO: 14,9 gN/m3; 1,6 gP/m3). Szervesanyag tekintetében a kontrolltavak retenciója a halliszt- és halolajtartalmú takarmányos kezelésnél kissé magasabb, míg növényi összetevőket hasznosító tavakénál alacsonyabb volt(FM/FO: 265,8 g/m3,PM/VO: 302,7 g/m3; CT: 269,2g/m3).Eredményeink szoros összefüggést mutattak a bevitt tápanyagok és azok retenciója között minden esetben (p<0,01).
A lecsapoláskor távozó víz kezelésenként átlagolt nitrogén-, foszfor- és szervesanyag-tartalma a kontrolltavakban volt a legalacsonyabb (CT: 0,6 gN/m3, 0,09 gP/m3, 21,2 gOM/m3) és a növényi eredetű takarmány esetében a legmagasabb vagy megegyezett a halalapú kezelés értékével (FM/FO:0,9 gN/m3, 0,11 gP/m3, 23,8 gOM/m3; PM/VO: 1,0 gN/m3, 0,11gP/m3, 26,3 gOM/m3)
Jelen munka az ARRAINA EU FP7 projekt (No: 288925) támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.