A HSPI-P NÖVÉNYI KIVONAT HATÁSA A PONTNYIVADÉK STRESSZTŰRŐ KÉPESSÉGÉRE

Ardó László¹, Madhu K. Mani^1,2, Shivendra Kumar^1,3, Jeney Galina¹

¹Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
²Department of Fishery Microbiology, College of Fisheries, Mangalore, India
³Rajendra Agricultural University, Pusa, Bihar, India

Kivonat

A tavi és intenzív rendszerű halnevelés során számos olyan stressz éri a halakat, amely gyengíti azok ellenálló-képességét és fogékonnyá teszi őket a betegségekkel szemben. A stressz különösen nagy veszélyt jelent a korai fejlődési stádiumú halakra nézve, mert ezek védekező rendszere a kifejlett halakhoz képest jóval gyengébb. A stressz hatása csökkenthető a halak stressztűrő képességét javító anyagok megfelelő ideig és dózisban történő alkalmazásával.

Kísérletünkben a pontyivadék stressztűrő képességének erősítésére egy növényi eredetű, a közönséges fügekaktusz (Opuntia ficus-indica) leveléből készített kivonatot, a Hspi-P-t alkalmaztunk, amely elsősorban a HSP70 gén kifejeződésének emelésével erősíti a stresszel szembeni ellenálló-képességet. Minden vizsgálat előtt 0,8 – 1,0 g átlagos egyedi tömegű pontyokból hat kísérleti csoportot állítottunk be, amelyeket 25 literes akváriumokban tartottunk, állandó levegőztetés mellett. Egy csoport 20 halból állt. A csoportok közül négyet különböző koncentrációjú (2,5; 5,0; 10,0; 50,0 µM) Hspi-P oldatokban fürdettünk két óráig. Egy csoportot pozitív (csak stressz, Hspi-P nélkül), egyet pedig negatív (sem stressz, sem Hspi-P) kontrollként alkalmaztunk. A kezelés után különböző stresszhelyzeteket idéztünk elő (két óráig tartó hősokk, hidegsokk, ammónia stressz, illetve bakteriális fertőzés) és vizsgáltuk ezek hatását a különböző koncentrációjú Hspi-P-vel kezelt kísérleti csoportokban. A kísérletekben a stressz hatására bekövetkező mortalitást vizsgáltuk.

A hősokk-kísérletben a két órán át tartó 32°C-os hőmérséklet ellenére egyik stresszelt csoportban sem volt elhullás. A hidegsokk-kísérletben a két óráig alkalmazott 5°C-os hőmérséklet 33%-os mortalitást okozott a pozitív kontroll csoportban, 28%-osat a 2,5 µM és 23%-osat az 5 µM Hspi-P-vel kezelt csoportban. Ezekben a csoportokban tehát javult az ivadék tűrőképessége a hidegsokkal szemben, a két magasabb koncentrációjú Hspi-P-vel kezelt csoportban viszont csökkent, mivel ez utóbbiakban a mortalitás 30% fölött volt. Az ammóniastressz hatására a pozitív kontroll csoport 68%-a elpusztult. Az 5,0 és 10,0 µM Hspi-P-vel kezelt csoportokban a mortalitás csökkent (28 és 23%), az 50,0 µM Hspi-P-vel kezelt csoportban viszont nőtt (70%). Az Aeromonas hydrophila baktériummal történő fertőzést követően a mortalitás a pozitív csoportban 58%-os volt, ehhez képest valamennyi Hspi-P-vel kezelt csoportban jelentősen csökkent (30, 20, 23 és 35%, a Hspi-P növekvő koncentrációja szerint). A stresszhatásokat követő mortalitás csökkentésére tehát a Hspi-P alacsony és közepes dózisa tűnik a legalkalmasabbnak.