KÜLÖNBÖZŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁKBAN NEVELT KÉTNYARAS PONTYOK VÁGÁSI PARAMÉTEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán, Stündl László, Bársony Péter
Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Debrecen
Kivonat
Még mindig a legelterjedtebb üzemforma, amikor az étkezési méretű halat 3 év alatt gabonamagvakra alapozott takarmányozással, több 10 hektárnyi vízfelületű halastavakban állítanak elő. A halastavakban rejlő jelentős termelési lehetőségekből kifolyólag a haltermelés-fejlesztés egyik legkézenfekvőbb területe a halastavakban rejlő termelésbiológiai potenciál jobb kihasználása. A megfelelő mennyiségű és minőségű halhús előállításához a tógazdasági haltermelőknek korszerű takarmányozási-technológiákra van szükségük. Ezt a lehetőséget kihasználva néhány haltermelő már táppal egészíti ki - a tó természetes eleségeinek felvétele mellett - a halak takarmányozását. Ennek előnye, hogy kisebb tavakban nagyobb népesítési sűrűség mellett állíthatunk elő étkezési halat 2 év alatt. Intenzív recirkulációs rendszerünkben 8 hetes takarmányozási kísérletet végeztünk, saját gyártású haltáppal, hogy választ találjunk arra a kérdésre, van-e különbség a 3 technológiában nevelt pontyok vágási paraméterei és adaghal kihozatala között. A napi takarmánymennyiséget a biomassza függvényében határoztuk meg, ami az összsúly 1,3%-át jelentette, napi kétszeri etetéssel. Ezt a heti mérések alkalmával korrigáltuk. A kísérlet végén a 3 technológiában nevelt pontyokból 5-5 darabot vágtunk le. Mértük az összsúlyt, a kopoltyú, a béltraktus és az adaghal tömegét. A tápanyagban található szénhidrátfelesleg legtöbbször tartalékként, zsír formájában a hasüregébe deponálódik a ponty esetében, de a húsban is történik raktározás. Emiatt a pontyfiléből (háti és hasi részből) két helyről húsmintát vettünk analitikai vizsgálatokhoz, hogy megtudjuk milyen a hús összetétele, szárazanyag-, zsír- és fehérjetartalma.
A vágási értékeket egytényezős varianciaanalízissel, LSD teszttel elemeztük. Statisztikailag beigazolódott, hogy a három technológiából származó pontyok között eltérés van. A hagyományos gabonára alapozott tenyésztés statisztikailag megegyezik az intenzív recirkulációs rendszerű neveléssel. A táppal kiegészített tógazdasági tartástechnológia viszont eltér a két másik formától. Ezeket a statisztikai adatokat szemlélteti az 1. táblázat.
1 táblázat: Különböző tartástechnológiában nevelt pontyok vágási paraméterei, az adaghal és a béltraktus arányai
1. Hagyományos tógazdasági tartástechnológiában nevelt ponty (%) | 2. Tógazdasági, táppal etetett ponty (%) | 3. Recirkulásióa renszszerben, táppal etetett ponty (%) | |
Adaghal kihozatal | 78,2±1,4b | 75,2±2,4a | 78,7±2,4b |
Béltraktus | 17,3±1,7a | 20,8±2,2b | 16,8±2,2a |
A recirkulációs rendszerben nevelt pontyok húsának vizsgálata igazolta, hogy fehérje és zsír tartalmuk kedvezőbb. A 2. tábázatban látható, hogy ezeknek a halaknak szignifikánsan alacsonyabb a szárazanyag tartalmuk, mint a tógazdasági körülmények között neveltek pontyoké. Ez a tendencia a broiler csirkéknél is megfigyelhető, az intenzív tartás és etetés nagyobb nedvességtartalmat eredményez, ami a vevők szempontjából nem túl kedvező.
2. táblázat: Különböző tartástechnológiában nevelt pontyok testösszetétele
1. Hagyományos tógazdasági tartástechnológiában nevelt ponty | 2. Tógazdasági, táppal etetett ponty | 3. Recirkulásióa renszszerben, táppal etetett ponty | |
Szárazanyag (%m/m) | 31,8±1,6a | 35,3±1,5b | 30,0±2,0a |
Fehérje (%) | 51,7±1,1a | 52,6±2,6a | 58,7±1,3b |
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.