Az előadás anyaga Halastavak népesítés-takarmányozás-hozam viszonyainak értékelése nem-lineáris regresszióval
Csengeri István, Zsigri András, Péteri András
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A halastavak népesítés - takarmányozás - hozam viszonyainak értékelésre 1985-ben alkalmaztuk az N=a*x*(y+yo)/(y+yo+b*x)+c*x takarmányozástani összefüggésekre épülő egyenlet szerinti hozam számítási modellt, melyben az N a nettó hozam, x a kihelyezési tömeg, y a takarmány mennyiség, yo a természetes táplálék takarmány egyenértéke (tak. ekv.); a a növekedési potenciál, b a fenntartó takarmány szükséglet és c az éhezési súlyveszteség (Péteri, A., Ruttkay A,, Horváth, L,, Zsigri, A,, Csengeri, I, and Zsigri, Cs,, 1986. In: R, Billard, J, Marcel (Eds,): Aquacalture of Cyprinids, (Proc. Int. Symp. "Aquaculture of carp and related species", 2-5 September, 1985, Evry, France), INRA, Paris, Cedex, 1986. pp, 170-171. poster summary).
A modell kialakításánál abból a felismerésből indultunk ki, hogy az egyszerű medencés takarmányozási kísérletek súlygyarapodás-takarmányfelvétel görbéi már magukban rejtik a népesítés befoglalásának lehetőségét. A modell alapjául a telítési görbe jellegű z = a y/(y+b)+c egyenletet választottuk, amelynek állandói a fenti egyenletben szereplőkkel azonos tartalmúak, csak számértékükben különböznek. Az állandók tartalmát szokásos szélsőérték vizsgálat segítéségével állapítottunk meg, illetve hoztuk összefüggésbe halak tömegével. A Michealis - Menten féle enzim kinetikai egyenletet ilyen formában – mint utóbb kiderült – akkor már alkalmazták állatkísérletekben a tápanyag hasznosítás vizsgálatára (Mercer, L.P. 1982. J. Nutr., 112(3):560-6).
A modell alkalmazásával egy egyenletbe lehetett befoglalni a népesítést, a takarmányozást és a természetes hozamot. Ezt korábban – többek között – Erős Pál és Maucha Rezső is megkísérelték, de nem jutottak egyértelműen közös nevezőre és csak hibrid megoldást (hidrobiológiai plusz takarmányozási modell ötvözése) alakítottak ki. Ezért nem jelent meg a „Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban” (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1954) című könyv elméleti kötete.
Az Erős Pál koncepciója szerint kialakított modell nem nyert általános alkalmazást. Hasonlóképpen nem nyert általános alkalmazást a mi 1986-ban és 1992-ben a HAKI Napokon bemutatott, Z(N) = c x+a x (Yo+y)/(Yo+y+b x) modellünk sem, amelyben az akkor meglévő táplálkozás-élettani adatok, ismeretek felhasználásával számított paramétereket alkalmaztuk.
Az utóbbi évek kutatásai során ismét felmerült a kérdés, hogy a takarmányok mellett milyen mennyiségű természetes táplálékot hasznosítanak a tóban nevelke-
* A számításoknál felhasználtunk EU FP6-os AquaMax projekt (FOOD-CT-200616249) és EU FP7-es ARRAINA projekt (GA:288925) már publikált adatokat is.
dő halaink. A kérdés megválaszolására az 1985-ben alkalmazott számítógépes program nehézkes volt. A WINDOWS alatt jelenleg működő statisztikai programok, pl. az általunk alkalmazott SPSS, SigmaStat V.3.0. (2003) program, viszont könnyebb, gyorsabb lehetőségeket kínálnak a számítások elvégzéséhez.
Előadásunkban elsősorban a modellben rejlő alkalmazási lehetőségekre kívánjuk a felhívni figyelmet néhány példa bemutatásával. A kétváltozós 4 (vagy 5) paraméteres egyenlet nem-lineáris regresszióval történő elemzéséhez – amit a Microsoft EXCEL program nem tesz lehetővé – legalább 8-10, megfelelő pontossággal végrehajtott takarmányozási kísérlet, vagy tavi nevelés hozam adataira lenne szükség. Újabb saját vizsgálataink nem szolgáltattak megfelelő számú adatot, ezért először Gál Dénes 2003as PhD értekezéséből vett adatokkal végeztünk számításokat (1a. és 1b. ábra; P=0,0337, ill. P=0,196).
A 2. ábra az ARRAINA projektben végzett tavi utónevelés elemzéséből nyert 3D-s modellt mutatja be (P=0.0019). A vizsgált további tavi adatok esetében a nemlineáris regresszió szignifikáns korrelációkat mutatott (P kisebb, mint 0,05 – 0,01), az állandók t-próba értékei azonban jó esetben is csak közelítették a legalább P<0,66 értéket. A 3. ábrán bemutatott medencés ponty takarmányozási kísérlet adatainak vizsgálatánál a regresszió szignifikanciája P<0,000001, ugyanakkor az állandók esetében a legjobb érték P=0,20 volt a 4-paraméteres Z(y)=-c+a yn/(yn+b) telítési modellre vonatkozóan. Ilyen medencés kísérleti állandók – megfelelő módosításokkal – alapul szolgálhatnak a népesítés - takarmányozás - hozam viszonyok komplex, akár ökonómiai értékeléséhez is.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
