ELŐZETES EREDMÉNYEK A BALATONI BUSAÁLLOMÁNY GENETIKAI VÁLTOZATOSSÁGÁRÓL
Kovács Balázs1, Boros Gergely2, Specziár András2, Mozsár Attila2, Vitál Zoltán2, Urbányi Béla1, Lehoczky István3
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet,Tihany
3Haszonállat Génmegőrzési Központ, Gödöllő
Kivonat
Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet által koordinált, összetett kutatási program célja a Balatont benépesítő busaállomány mélyebb megismerése ökológiai, táplálkozás-élettani, szaporodásbiológiai és genetikai szempontból. A programon belül fontos feladat az állomány genetikai struktúrájának, a fajok közötti hibridizáció szintjének és genetikai változatosságának leírása, valamint bizonyítékok keresése arra vonatkozóan, hogy szaporodik-e az állomány a tóban. Vizsgálatunkban eddig 108 balatoni busa egyedet, valamint 25 „tisztavérű” fehér busa és 28 pettyes busa egyedet vizsgáltunk meg, 10 mikroszatellit DNS marker segítségével.
A vizsgálat eredményei szerint a megfigyelt allélok száma 4 és 20 között változott lókuszonként. Az allélok átlagos száma a balatoni állomány esetében 14, a fehér busa mintákban 9,3 volt, míg a pettyes busa esetében 9,1-nek adódott. A balatoni busaállomány minden lókuszon eltért a Hardy-Weinberg egyensúlytól, míg a pettyes busa 6, a fehér busa pedig 7 lókusz esetében mutatott eltérést. Mivel a „tisztavérű” fajok egyedei génbankból származnak, nem meglepő, hogy sok lókusz esetében eltérnek az egyensúlyi állapottól. A balatoni busa esetében az eltérés magyarázata az lehet, hogy az állomány nem alkot természetes szaporodási közösséget, amely indirekt módon arra utal, hogy a balatoni busa nem szaporodik a tóban és az utánpótlása feltehetően külső forrásból származik. A két faj és a balatoni busa közötti genetikai távolság (Nei Da) értékek 0,35 és 0,69 között változtak. Legtávolabb egymástól a fehér- és a pettyes busa állnak, míg a balatoni állomány a kettő között található, de közelebb áll a fehér busához. Mind a Bayes módszeren alapuló osztályozás, mind pedig a hierarchikus Structure analízis megerősítette, hogy a balatoni állomány hibrid egyedekből áll, melyek túlnyomó többsége a fehér busához áll közelebb genetikai szempontból.
A munkánkat az OTKA K 83893 pályázata támogatta.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.