Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire

Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet, Debrecen

Kivonat

A halastavakban rejlő jelentős termelési lehetőségekből kifolyólag, a haltermelésfejlesztés egyik legkézenfekvőbb területe A megfelelő mennyiségű és minőségű halhús előállításához a tógazdasági haltermelőknek korszerű takarmányozási-technológiákra van szükségük. Az utóbbi időben a jó minőségű, teljes értékű haltápok elérhetővé válásával, a pontycentrikus termelés intenzifikálása előtérbe került. A tápok, takarmány kiegészítőkkel történő dúsításával javulhat a takarmányhasznosulás, gyorsabb növekedésre, illetve egy egészségesebb állományra tehetünk szert.

Ponty ivadékokkal végzett 8 hetes takarmányozási kísérletünkben, egy kereskedelmi forgalomban kapható tápot egészítettünk ki különböző dózisokban, egy kizárólag természetes anyagokat tartalmazó ásványi takarmány alapanyag készítménnyel, illetve egy ugyancsak természetes eredetű probiotikummal. Mindkét anyagot 0,5; 1 és 2 %-ban adagoltuk a ledarált táphoz, majd azt újraformáztuk. A kísérlet időtartama alatt napi háromszori etetéssel, ad libitum takarmányoztuk a halakat.

A 8. hét végén kapott eredményeink alapján elmondható, hogy a huminsav tartalmú szerves ásványi kiegészítő, melyet kísérletünkben használtunk, elősegíti a fajlagos takarmány felhasználás javulását, de nem éri el a probiotikus kiegészítőnél kapott értékeket. Minél nagyobb dózisban alkalmaztuk a huminsavas kiegészítést, a takarmányegyüttható értéke annál kedvezőbb volt, míg ez a probiotikum esetében nem mondható el. A kapott FCR értékekből a 0,5%-ban dúsított probiotikus kezelés értéke tűnik ki, amely számottevő eltérést mutat a kontroll csoporthoz viszonyítva. Itt mutatkozik meg leginkább a takarmány-kiegészítő etetésének azon előnye, miszerint javul a takarmányhasznosulás.

Mind a huminsav, mind pedig a probiotikum kiegészítés immunrendszerre ható pozitív tulajdonságát tükrözi a megmaradás is. A pontyok egészségesebbek, ellenállóbbak lettek, és nagyobb súlygyarapodást értek el csekély mértékű elhullás mellett.

A két alkalmazott takarmány-kiegészítővel kezelt csoportokat összevetve megfigyelhető, hogy a probiotikus készítménnyel való kiegészítés minden alkalmazott mennyiségében felülmúlta a huminsavas kiegészítéssel etetett csoportokat, az átlagsúlyok és a biomassza tekintetében egyaránt.

8 hetes kísérletünk befejeztével a tendenciák alapján elmondható, hogy a huminsav tartalmú ásványi kiegészítő és a probiotikus kiegészítő is hatékonyan alkalmazható a pontyok utónevelésében.

Kulcsszavak: ponty, táp, probiotikum, huminsav