Aflatoxint tartalmazó abraktakarmány hatásainak vizsgálata a pontynevelés során
Balog Attila1,2, Katics Máté1, Hegyi Árpád2, Bokor Zoltán2, Lefler Kinga Katalin2, Csenki Zsolt2, Kovács Róbert2, Cserháti Mátyás3, Kriszt Balázs3, Urbányi Béla1
1Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Az állattenyésztési ágazatban (elsőként a tejtermelő szarvasmarha tenyésztésben) néhány éve jelentkeztek tömegesen a hazánkban is tapasztalható felmelegedés következtében az aflatoxin termelő Aspergillus penészgombák. Az aflatoxinok kémiailag benzpirén típusú szerkezeti elemet tartalmazó, többszörösen konjugált, policiklusos vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az abrakféleségekben (pl. kukorica, zab stb) is. Az aflatoxinok legveszélyesebb ismérve a génkárosító és a rákkeltő hatása. A szervezetbe jutva heveny/félheveny májgyulladást okoz, súlyos esetekben májelhaláshoz vezet.
Mivel a tógazdasági haltermelés egyik fontos kiegészítő abraktakarmánya a kukorica, ennek okán vizsgálni kezdtük az aflatoxin B1 hatásait a pontytakarmányozás során. Az Európai Unió tagállamaiban a takarmány alapanyagokban az aflatoxin B1 (AFB1) tűrhető határértéke 20 µg/kg.
Kísérleteink során 20 µg/kg AFB1 koncentrációjú 55 napos takarmányozás után vizsgáltuk a halak fejlődését, gyarapodását, a halak vérmintáiból, illetve a halhúsból pedig a toxin koncentrációkat határoztuk meg. Nemcsak a halakat vontuk vizsgálataink alá, hanem a környezetben (víztest, üledék) az esetleges felhalmozódást is tanulmányoztuk.
Az eredményeket tekintve elmondhatjuk, hogy a toxin bevitele nem okozott hozamkiesését az állományokban, illetve a vérben nem volt kimutatható a toxin jelenléte. A fertőzött takarmányt fogyasztott egyedek májsejtjeiben viszont, a kontroll csoportokhoz képest, a sejtek degenerációja volt megfigyelhető.
Munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése c. projekt és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.