Aflatoxint tartalmazó abraktakarmány hatásainak vizsgálata a pontynevelés során

Balog Attila1,2, Katics Máté1, Hegyi Árpád2, Bokor Zoltán2, Lefler Kinga Katalin2, Csenki Zsolt2, Kovács Róbert2, Cserháti Mátyás3, Kriszt Balázs3, Urbányi Béla1

1Czikkhalas Halastavai Kft., Varsád
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék, Gödöllő

Kivonat

Az állattenyésztési ágazatban (elsőként a tejtermelő szarvasmarha tenyésztésben) néhány éve jelentkeztek tömegesen a hazánkban is tapasztalható felmelegedés következtében az aflatoxin termelő Aspergillus penészgombák. Az aflatoxinok kémiailag benzpirén típusú szerkezeti elemet tartalmazó, többszörösen konjugált, policiklusos vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak az abrakféleségekben (pl. kukorica, zab stb) is. Az aflatoxinok legveszélyesebb ismérve a génkárosító és a rákkeltő hatása. A szervezetbe jutva heveny/félheveny májgyulladást okoz, súlyos esetekben májelhaláshoz vezet.

Mivel a tógazdasági haltermelés egyik fontos kiegészítő abraktakarmánya a kukorica, ennek okán vizsgálni kezdtük az aflatoxin B1 hatásait a pontytakarmányozás során. Az Európai Unió tagállamaiban a takarmány alapanyagokban az aflatoxin B1 (AFB1) tűrhető határértéke 20 µg/kg.

Kísérleteink során 20 µg/kg AFB1 koncentrációjú 55 napos takarmányozás után vizsgáltuk a halak fejlődését, gyarapodását, a halak vérmintáiból, illetve a halhúsból pedig a toxin koncentrációkat határoztuk meg. Nemcsak a halakat vontuk vizsgálataink alá, hanem a környezetben (víztest, üledék) az esetleges felhalmozódást is tanulmányoztuk.

Az eredményeket tekintve elmondhatjuk, hogy a toxin bevitele nem okozott hozamkiesését az állományokban, illetve a vérben nem volt kimutatható a toxin jelenléte. A fertőzött takarmányt fogyasztott egyedek májsejtjeiben viszont, a kontroll csoportokhoz képest, a sejtek degenerációja volt megfigyelhető.

 

Munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése c. projekt és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.