A kormoránon élősködő Petasiger mételyek metacerkáriáinak előfordulása Cyprinid halak oldalszerveiben
Cech Gábor1, David I. Gibson2, Székely Csaba1, Papp Melitta3, Deák-Paulus Petra3, Juhász Lajos4, Tóth Norbert4, Molnár Kálmán1
1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2Department of Life Sciences, Natural History Museum, London
3NÉBIH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest
4Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság,- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen
Kivonat
Balatoni halakon végzett rendszeres állategészségügyi vizsgálataink során metacerkáriákat mutattunk ki a bodorka oldalvonal szervét alkotó pikkelyekben. A feji végükön található jellegzetes tüskék alapján morfológiailag ezek a lárvák a Petasiger, illetve a Paryphostomum métely nemekbe voltak besorolhatók. Ezt követően 20 halfaj 586 egyedének vizsgálata során 11 halfajban találtunk hasonló fertőzöttséget. A fertőzöttség mindig a középvonal pikkelyeire szorítkozott, s egyéb pikkelyek csak elvétve voltak fertőzöttek. A betokozódott metacerkáriák 27 szegélytüskéjét 8 nagyobb saroktüske, és 19 kisebb háti tüske alkotta. Két metacerkária típus volt elkülöníthető. Az első típus háti tüskéje közül 3 nagyobb volt a többinél, a másik típusnál mind a 19 tüske azonos méretű volt. Feltételezve, hogy az élősködők végleges gazdái kormoránok, ez utóbbiak boncolásával mételyeket gyűjtöttünk, melyeket a Petasiger phalacrocoracis, Petasiger exaeretus és Paryphostomum radiatum fajokkal azonosítottunk. A halakból-, valamint a madarakból származó mintákat molekuláris vizsgálatnak vetettük alá. Az ITS szakasz és a 28S rDNS szekvenciák alapján a második típusú metacerkáriák közül 5 minta azonos volt a magyarországi kormoránokból gyűjtött Petasiger phalacrocoracis fajjal, valamint a génbankban található P. phalacrocoracis szekvenciával. Meglepő módon a második típusú metacerkáriák egy mintája a P. exaeretus fajjal bizonyult azonosnak mind ITS mind pedig 28S rDNS szekvenciák alapján, noha közöttük morfológiai eltérések nem voltak megfigyelhetőek. Az első típusú metacerkáriák két mintájának ITS szekvenciái 2.8-2.9 %-ban különböztek a második típus szekvenciáitól, s nem voltak azonosak egyéb Petasiger illetve Paryphostomum fajok szekvenciáival sem. A 28S rDNS szekvenciák a fenti eredményeket támasztották alá, és a két metacerkária típus között mintegy 1% különbséget mutattak. Eredményeinkre alapozva a második típusú metacerkáriát a P. phalacrocoracis lárvastádiumának tekintjük, ugyanakkor az első típusú metacerkária faji hovatartozása továbbra is bizonytalan.
Támogatás: OTKA PD 108813, KTIA-AIK-12-1-2013-0017 pályázat, valamint OTKA K 100132. sz. szerződés
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.