A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK PATAKJAINAK HALKÖZÖSSÉG MONITOROZÁSA
Staszny Ádám1, Müller Tamás1, Tóth Balázs2, Sevcsik András2, Boltizár Ottó1, Várkonyi Levente1, Szentes Katalin1, Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Duna-Ipoly Nemzetei Park Igazgatóság, Budapest
Kivonat
A monitoring során a Kiskunsági Nemzeti Park négy kisvízfolyását (Kiskunságifőcsatorna, Kelemen-széki tápcsatorna, Duna-völgyi főcsatorna, III. sz. övcsatorna) vizsgáltuk 2013 és 2015 között 5 alkalommal. Az NBmR protokolltól eltérve a DVCS esetében nem csak nappal, hanem éjjel is végeztünk mintavételt pulzáló egyenáramot előállító (aggregátoros és akkumulátoros) elektromos halászgéppel.
A Kiskunsági csatornából 21 faj, a Kelemenszéki tápcsatornából 13 faj, a III. övcsatornából 12 faj, a DVCS-ből 19 faj került elő. A legnagyobb Shannon-féle diverzitást a Kelemenszéki tápcsatorna mintavételei során kaptuk (1,732), míg a legalacsonyabbat a III. Övcsatornában tapasztaltuk (0,9892). A legmagasabb egyenletességet (Evenness) a Kelemenszéki tápcsatorna esetén tapasztaltunk (0,435), ami még ebben az esetben is viszonylag alacsony, míg a legalacsonyabb a III. Övcsatorna mintavételei alapján adódtak (0,2241). Az egyedszám-alapú rarefaction analízis eredményei alapján a mintavételek reprezentatívnak tekinthető, bár a III. Övcsatorna esetén a görbe még nem érte el teljesen a telítési szakaszt. A Bray-Curtisindex alapján végzett Cluster analízis alapján a mintavételi területek között nagyobb a különbség, mint a napszak hatása. A Dunavölgyi csatorna a Kiskunsági csatornával képez egy csoportot, majd ehhez a két vízfolyáshoz csatlakozik a Kelemenszéki tápcsatorna, végül pedig a III. Övcsatorna, melynek erőteljes elkülönülése az igen magas lápi póc (Umbra krameri) abundanciának, illetve a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) és a bodorka (Rutilus rutilus) teljes hiányának valamint a küsz (Alburnus alburnus) nagyon alacsony abundanciájának köszönhető.
A munka a „Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken" című, SH/4/8 regisztrációs számú Svájci Hozzájárulási Program, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (85265/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés), valamint az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósult meg.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.