A hőmérséklet ivararányt befolyásoló hatása csapó sügéren (Perca fluviatilis)
Balikó Tímea1, Demeter Krisztián1,2, Merth János1, Marton Csaba1, Bene Szabolcs1
1Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely
2Dalmand ZRt., Dalmand
Kivonat
Több hal és kétéltű faj esetében ismert, hogy a korai fejlődési időszakban megélt hőmérsékletnek szabályzó hatása van az ivar kialakulására. Az ilyen típusú ivarmeghatározást hőmérsékleti ivar-determinációnak (TSD) nevezik. Ennek molekuláris alapjait ma több laboratóriumban is vizsgálják
A klímaváltozás egyik hatása lehet a helyi, rövid idejű extrém hőmérsékletek fellépése, ami esetleg hazai halaink ivarmegoszlását is befolyásolhatja. Ez, azután más populációs szintű változásokat is okozhat a természetes halállományokban. A jelenség pontosabb ismerete lehetővé teszi az ivararányok mesterséges eltolását egy kívánt irányba, hormonkezelések nélkül. Ennek különösen a jelentős ivari kétalakúságot mutató fajoknál lehet gyakorlati haszna. Hazai halaink közül a sügér lehet egy ilyen célfaj.
Félmesterséges szaporításból, származó ikraszalagokkal és frissen kelt ivadékokkal végeztünk hőmérsékleti kezeléseket. A szalagok keltetését 16oC-on végeztük, majd az ivadékokat kb. 1oC/hét sebességgel emelkedő hőmérsékletű vízben neveltük 4 hónapos korukig. A hőkezeléseket a termékenyítést követő negyedik és tízedik nap közt 4 kezdési időponttal és kezdésenként egy kétnapos és egy kéthetes hosszúságú kezelésekkel végeztük, 26oC-on. A hőkezelés nélkül nevelt halak szolgáltak kontrollként. A kontrollok ivararányának eltérését az elvileg várt 50-50%-hoz képest, Chi2 próbával értékeltük. Ugyanígy értékeltük a kezelések ivararányainak eltérését a kontroll testvércsoportjaiknál észleltekhez képest. Megállapítottuk, hogy a kelést megelőző és a kelést követő első napon hőkezelt ivadékokban szignifikánsan (p<0.05) megnőtt a hímek aránya. A kontrollokban (3x5 ikraszalag) viszont szignifikánsan magasabb volt a nőstények aránya, mint 50%. Megállapítottuk, hogy ebben a fajban is működik a TSD, és az érzékeny fejlődési periódus a kelés körüli néhány napra esik.
Kulcsszavak: csapó sügér, Perca fluviatilis, hőmérséklet, ivarmeghatározás, TSD
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.