A HAKI fejlesztési stratégiája – A kutatási létesítmények felújítása az AQUAREDPOT és a HOP 3. projektek keretében
Gál Dénes, Diviki Sándor
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A Halászati Kutatóintézet (HAKI) életében, az elmúlt évek fő célkitűzései között a kutatási létesítmények felújítása volt az egyik legfontosabb feladat, hogy ezáltal lehetővé váljon az intenzív haltenyésztési technológiák tanulmányozása és bemutatása.
A hazai akvakultúra fejlesztés kitörési pontja a technológia-intenzív módszerek elterjesztése, ennek kulcsa a kutatás-innováció-szaktanácsadás egysége.
A technológiai megújulás célja mind a tavi, mind az intenzív technológiákban (1) a technológiák komplex átfogó fejlesztése, (2) a halászati ágazat képviselete nemzetközi akvakultúra pályázatokban, illetve az így nyert tapasztalatok hazai adaptálása, továbbadása valamint (3) hazai K+F+I projektekben való részvétel.
Projektek
A jelenleg is futó AQUAREDPOT projekt egyik legfontosabb feladata a HAKI infrastruktúrájának felújítása a kutatási programok minőségének javítása érdekében.
Ez magában foglalja az úgynevezett ‘tó a tóban rendszer’ rendszer illetve recirkulációs akvakultúra rendszer (RAS) felállítását.
A ‘tó a tóban rendszer’ a recirkulációs tavi rendszerek ötletéből származtatható, azzal a különbséggel, hogy az intenzív termelést beépíti egy extenzív tavi rendszerbe, ahol az extenzív tóban történik a használt víz tisztítása és hasznosítása. Ez a koncepció leegyszerűsíti a rendszer működését és a hal biomassza jobb szabályozását teszi lehetővé. Az intenzív haltermelés egy speciálisan kialakított úszó kádban történik, amit az extenzív tóra helyeznek rá. A vízmozgást alacsony energiájú propeller szivattyúkkal biztosítják és a vízkicserélődés körülbelül 4-6 óra alatt történik. A vízminőségi paraméterek szabályozása (oxygen, ammonia) a vízmennyiségen keresztül történik, de gyakran kiegészítő levegőztetésre is sor kerül.
Az intézet meglévő fedett recirkulációs rendszere már 30 éve szolgál a kontrollált körülmények között végzett halas kísérletek alapvető helyszíneként. A rendszer üzemelése igen megbízhatatlanná vált, azonban a jelenlegi kutatások egyre inkább nélkülözhetetlenné teszik egy modern recirkulációs rendszer meglétét, amely kis és közepes egységekből áll, egymástól független vízkörökkel.
Az AQUAREDPOT projekt (Phase I) illetve a kapcsolódó HOP 3 (Phase 2) eredményeként egy modern az akvakultúra-fejlesztési kísérleteket kiszolgálni képes, zárt kutatási egység jön létre, mely korszerű víztisztítási technológiával és számítógép vezérlésű vízminőség monitoringgal rendelkezik.
A felújított RAS rendszer főbb egységei:
Demonstrációs rendszer, melynek fő feladata, hogy ipari termelési méretet megközelítő módon lehessen szemléltetni a modern recirkulációs haltermelési technológiákat. A rendszer egyben oktatási, gyakorlati feladatokat is ellát, valamint működés közben megismerhetővé teszi a modern haltermelő üzemek rész technológiai folyamatait.
Az ivadéknevelő rendszer feladata a demonstrációs feladatok mellett hal takarmányozási kísérletek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. Három vízkörre osztott, melyek különállóan is működőképesek és kontrollálhatóak.
Az anyatartó rendszer feladata a különböző tenyésztési programok anyaállományának tartása, nevelése és a szezonon kívüli szaporításra való felkészülést lehetővé tevő vízhőmérséklet és fotóperiódus szerinti manipuláció feltételeinek biztosítása.
A fertőzéses rendszer kisebb kísérletek helyszínéül szolgál, főként halbetegségek elleni ellenálló képesség tesztelésére, tanulmányozására.
A HOP projekt keretében halnevelési és halgenetikai kísérletek megvalósítását szolgáló létesítmény épül. A fejlesztés tartalmaz négy anyanevelő rendszert, keltető és lárvanevelő rendszert és egy ivadéknevelő és tesztelő rendszert.
Köszönetnyilvánítás: Az AQUAREDPOT (FP7-316266) projekt finanszírozását az Európai Bizottság biztosítja.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.