Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcső példáján
Halasi-Kovács Béla, Györe Károly, Józsa Vilmos
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A vízfolyásokon létesített különböző célú keresztzárások a halak hosszirányú mozgását jelentős mértékben korlátozzák. A nemzetközi szakirodalomban nagyszámú publikáció található mind a keresztzárások ökológiai hatásaira, mind a hosszirányú átjárhatóság biztosítása érdekében létrehozott hallépcsők, halcsatornák műszaki-környezeti igényeire vonatkozóan. A vizek jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges hosszirányú átjárhatóság biztosítása igényének felismerése megjelenik az Európai uniós szabályozásban is, így különös tekintettel a Víz Keretirányelvben, de több országban speciális szabályozás is létezik az átjárhatóság biztosításával kapcsolatosan. Magyarországon is több hatályos jogszabály tartalmaz a halak szabad vándorlásának biztosítását előíró rendelkezéseket, mindezek ellenére korábban csak kevés ezt célzó beruházás valósult meg. Ennek következtében viszonylag kevés ökológiai szempontú tapasztalattal rendelkezünk a hazai, többnyire kisesésű vízfolyásaink halközösségei számára optimális hallépcsők műszaki-környezeti paramétereiről.
A VKI hazai végrehajtását szolgáló intézkedések (VGT) eredményeként, elsősorban a társfinanszírozású KEOP támogatási rendszer segítségével több hallépcső beruházás tervezett, illetve került végrehajtásra az elmúlt néhány évben. Az itt szerzett tapasztalatok fontos információval szolgálnak annak érdekében, hogy a létező szakmai hiányosságok leküzdhetők legyenek, egyúttal a további hallépcsők megvalósítása során olyan műszaki megoldások szülessenek, amelyek eredményeként azok egyre nagyobb hatékonysággal tudják ellátni feladatukat.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a Sebes-Körösön a körösladányi duzzasztónál 2012-ben készült el a duzzasztóművet megkerülő halcsatorna. Az elkészült halcsatornán, valamint a Sebes-Körös felvízi és alvízi szakaszán az átadást követően kezdtük el a halcsatorna működésének ökológiai szempontú monitorozását. Emellett – még a beruházás megkezdése előtt – a Kettős-Körös békési duzzasztójának felvízi és alvízi szakaszán is megkezdődött a monitorozó munka a tervezéshez szükséges alapállapot felvétele érdekében. A két vízfolyás halegyüttes vizsgálatának eredményei rávilágítanak arra, hogy a duzzasztók fizikai akadály szerepükön túl jelentős, annál akár jelentősebb ökológiai akadályt jelentenek a halak hosszirányú mozgásai szempontjából. A hazai, kisesésű dombvidéki, illetve alföldi közepes és nagy folyók halegyütteseit túlnyomó részben olyan fajok alkotják, amelyekre nem jellemzők a különböző vándorlási formák. Emiatt az ilyen víztípusokban létesítendő halcsatornák elsődleges funkciója nem a diadrom fajok obligát vándorlási útvonalának, hanem a populációk részben előre jelezhető, részben a táplálékszerzésre irányuló mozgási aktivitásból fakadó, előre ki nem számítható hosszirányú mozgásainak biztosítása. Az ilyen típusú hallépcsők legfontosabb célja ennek megfelelően a genetikai diverzitás fenntartása az alvíz és a felvíz között. A halcsatornák műszaki kialakítását ezen ökológiai tények figyelembevételével szükséges kialakítani.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.