Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcső példáján

Halasi-Kovács Béla, Györe Károly, Józsa Vilmos

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

A vízfolyásokon létesített különböző célú keresztzárások a halak hosszirányú mozgását jelentős mértékben korlátozzák. A nemzetközi szakirodalomban nagyszámú publikáció található mind a keresztzárások ökológiai hatásaira, mind a hosszirányú átjárhatóság biztosítása érdekében létrehozott hallépcsők, halcsatornák műszaki-környezeti igényeire vonatkozóan. A vizek jó ökológiai állapotának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges hosszirányú átjárhatóság biztosítása igényének felismerése megjelenik az Európai uniós szabályozásban is, így különös tekintettel a Víz Keretirányelvben, de több országban speciális szabályozás is létezik az átjárhatóság biztosításával kapcsolatosan. Magyarországon is több hatályos jogszabály tartalmaz a halak szabad vándorlásának biztosítását előíró rendelkezéseket, mindezek ellenére korábban csak kevés ezt célzó beruházás valósult meg. Ennek következtében viszonylag kevés ökológiai szempontú tapasztalattal rendelkezünk a hazai, többnyire kisesésű vízfolyásaink halközösségei számára optimális hallépcsők műszaki-környezeti paramétereiről.

A VKI hazai végrehajtását szolgáló intézkedések (VGT) eredményeként, elsősorban a társfinanszírozású KEOP támogatási rendszer segítségével több hallépcső beruházás tervezett, illetve került végrehajtásra az elmúlt néhány évben. Az itt szerzett tapasztalatok fontos információval szolgálnak annak érdekében, hogy a létező szakmai hiányosságok leküzdhetők legyenek, egyúttal a további hallépcsők megvalósítása során olyan műszaki megoldások szülessenek, amelyek eredményeként azok egyre nagyobb hatékonysággal tudják ellátni feladatukat.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a Sebes-Körösön a körösladányi duzzasztónál 2012-ben készült el a duzzasztóművet megkerülő halcsatorna. Az elkészült halcsatornán, valamint a Sebes-Körös felvízi és alvízi szakaszán az átadást követően kezdtük el a halcsatorna működésének ökológiai szempontú monitorozását. Emellett – még a beruházás megkezdése előtt – a Kettős-Körös békési duzzasztójának felvízi és alvízi szakaszán is megkezdődött a monitorozó munka a tervezéshez szükséges alapállapot felvétele érdekében. A két vízfolyás halegyüttes vizsgálatának eredményei rávilágítanak arra, hogy a duzzasztók fizikai akadály szerepükön túl jelentős, annál akár jelentősebb ökológiai akadályt jelentenek a halak hosszirányú mozgásai szempontjából. A hazai, kisesésű dombvidéki, illetve alföldi közepes és nagy folyók halegyütteseit túlnyomó részben olyan fajok alkotják, amelyekre nem jellemzők a különböző vándorlási formák. Emiatt az ilyen víztípusokban létesítendő halcsatornák elsődleges funkciója nem a diadrom fajok obligát vándorlási útvonalának, hanem a populációk részben előre jelezhető, részben a táplálékszerzésre irányuló mozgási aktivitásból fakadó, előre ki nem számítható hosszirányú mozgásainak biztosítása. Az ilyen típusú hallépcsők legfontosabb célja ennek megfelelően a genetikai diverzitás fenntartása az alvíz és a felvíz között. A halcsatornák műszaki kialakítását ezen ökológiai tények figyelembevételével szükséges kialakítani.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.